A Szív, 1986 (72. évfolyam, 1-12. szám)
1986-11-01 / 11. szám
502 ségünkért, és aki „közöttünk lakozott” (Jn 1,14); majd megdicsőül- ve örökké él az Atyánál. Jézus Krisztus és az egyház: élő jele (sacramentuma) az üdvözítő Isten jelenlétének Az üdvözítő, emberszerető Istennel való találkozás „helye” mindörökre Jézus Krisztus lett, az Isten és az emberek közvetítője (vö. lTim 2,5—6), aki Lelke által folytatja művét az egyházban. A meghalt és feltámadt Krisztusba vetett hit gyűjtötte össze az embereket abba a közösségbe, amelyet egyháznak nevezünk. Erről az egyházról írja a Zsinat: ,,Az egyház Krisztusban mintegy sacramentuma, vagyis jele és eszköze az Istennel való bensőséges egyesülésnek és az egész emberi nem egységének” (LG 1). „Az egyetlen közvetítő, Krisztus, látható szervezettségben alapította meg és tartja fenn szüntelenül szent egyházát, amely a hit, a remény és a szeretet közössége ezen a földön, általa árasztja mindenkire az igazságot és a kegyelmet” (LG 8). Az egyházról szóló konstitúció aztán a megtestesült Ige misztériumához hasonlítja az Egyházat, amely látható gyülekezet és kegyelmi közösség, emberi és isteni elemekből áll: egyszóval maga is lát□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ Cser László KARÁCSONYI TÁRSASÉLET Ha korunk temploma a Bankház és oltára a Wertheim-szekrény, akkor papjai a pszichiáterek. Ők tudják és tudatják velünk, hogy bűn nincs már, felelősség sincs, csak öröklött és szerzett nyavalyák, amik ezt vagy azt, így vagy úgy tétetnek velünk. E bölcsek, ahogy hallgatom, azt ajánlják nekünk, hogy depresszió ellen, ami minden magányost utolér karácsony idején, a magányosok vegyék körül magukat minél nagyobb társasággal, mert az vigasztaló hatást mutat. Dicsérik az üzletvilágot, hogy odacsődítik a népet, s az emberek egymást tiporva szórják a pénzt hasznos és haszontalan dolgokra. Megtelnek tehát az ivóhelyek, legázolják egymást autóval a részegek — és hát hejretyütyütyü, Merry Christmas! Minden sarokban csörgőt ráz egy Santa Claus, az üzletpaloták előcsarnokában pedig trónon ül és bolondítja a gyerekeket. Na, nézek magamba, hát én hogy is vagyok a társtalansággal ezen a karácsonyon? Előttem orrig ér a fölhalmozott karácsonyi kártyák tömege, a kártyákon a már említett Mikulás ül piros sapkában, s olyan is van, melyen a kis Jézus fekszik jászlában és felém integet.
