A Szív, 1986 (72. évfolyam, 1-12. szám)
1986-11-01 / 11. szám
499 Tekintettel arra, hogy csak hat nap állt rendelkezésünkre, kértem Jóskát, induljunk azonnal a tanyák felé, hogy még aznap megkezdhessük a hitoktatást a gyermekek számára. Jóska azt mondta, ez nem lesz olyan könnyű, mert távoli tanyák is vannak. De azért elindultunk. A fogadtatás általában jó volt; bemutatkoztam, hogy én vagyok a missziós atya, kértem a szülőket, küldjék be gyermekeiket, és meghívtam őket az esti programra. Egész délután jártuk a tanyákat. Persze a délutáni katekizmusról le kellett mondanunk, de a felnőttek oktatását és a rákövetkező szentmisét megtartottuk. A jó Isten megismeréséről volt szó, sa nép itta a szavakat. A szentbeszéd is a Teremtő jóságáról és szeretetéről szólt. A szentmisén kevesen járultak szentáldozáshoz, de megígérték, hogy másnap délutánra elhozzák gyermekeiket a hitoktatásra. Másnap délelőtt és délután meglátogattam a hiányzó családokat, s 4 órakor megtartottuk a hitoktatást a gyermekek számára. Párbeszéd formájában tanultunk. Nekik kellett megtalálni a választ a feltett kérdésekre; addig kérdeztem őket, míg rá nem találtak, s a maguk módján kifejezték, kicsoda az Isten, kicsoda Jézus Krisztus, ki a Szentlélek, és mi a teendőnk velük szemben, mit kérnek tőlünk. Azután sor került a bűnbánatra, a bűn megértésére és a szentgyónásra való előkészületre. A hittanóra után vacsoráztunk, majd az iskolában vártam a hívőkre. Ezen a napon már többen voltak. Röviden átismételtük az előző napi elmélkedést; életünk értelméről, a jó Istennel való kapcsolatunkról és Isten különböző adományairól volt szó; mindezt azért kaptuk, hogy éljünk velük Isten akarata szerint, hálatelt lélekkel, és így elérjük emberi létünk kiteljesedését és üdvösségünket. Mindez erősen gondolkodóba ejtette az embereket, és belső örömmel töltötte el őket: jobban meglátták életük értelmét. A szentmisén az imáról és a különböző imamódokról volt szó, a szentírás alapján. Mise után többen ott maradtak és beszélgettünk, így betekintést nyertem a rerei nép életébe, testi-lelki szükségleteikbe. (Folytatás az 509. oldalon.) Az istenkeresés komoly erőfeszítést kíván. Különösen napjainkban, amikor az ember nehezen ragadja meg azt, ami kívül esik az érzéki megismerés körén. E megismerés útján előbb Istenhez jutunk el. Majd tovább, az ő kinyilatkoztatott tanításához. A teljes igazságot azonban csak a szeretet útján tudjuk megérteni. .... , íl//. Pa! papa)
