A Szív, 1986 (72. évfolyam, 1-12. szám)

1986-09-01 / 9. szám

413

(Folytatás a 404. oldalról.)

Chesterton nemcsak szórakoztatni akart velük. Mindegyikben komoly mondanivalót is rejtett el. Személyes gondolatait, felfogását az emberi élet komoly kérdéseiről a Heretics (1905) és az Orthodoxy (1908) c. munkáiban fejtette ki. Chesterton lassan a londoni irodalmi körök legendás alakjává nőtte ki magát. Közben verseket is írt, melyek közül ugyan némelyik kevésbé sikerült, de sok a jó, és néhány kitűnő. Különösen a humoros versek művészetében tűnik ki. Egyesek Hilary Belloc, H. G. Wells és G. B. Shaw befolyását vélik nála felfedezni. De a befolyás kölcsönös. Később C. S. Lewis és Ronald Knox elismerik szellemi és lelki tartozásukat Chestertonnak.

Chesterton személyi fejlődését nem könnyű nyomon követni, mert magáról nem szeret beszélni. De írásai azért sok mindent elárulnak. Mindenesetre fontos dátumok Chesterton életében: 1901, amikor feleségül veszi Frances Blogg kisasszonyt; 1914, mikor egészsége megtörik, és majdnem végzetes idegösszeroppanást kap; 1914—18, az első világháború ideje, amikor az érzékeny szívű Chesterton nehezen viseli el a háború oktalanságait és embertelenségeit; 1918, amikor meghal mélyen szeretett öccse.

A háborús években kevesebbet ír, és inkább allegóriákban fejezi ki társadaEdwin Swan angol festő képe Chestertonról lompolitikai kritikáját és nézeteit (The Flying Inn, 1914). Részben erre az időre esik híres „Father Brown" detektívregény sorozata (1911, 1914, 1926 és 1927). Talán kevesen tudják, hogy Chesterton egy élő, római katolikus papról, Father John O'Connorról mintázta Father Brown alakját. Chesterton egyszer Keighleybe ment előadást tartani, és ott találkozott ezzel a külsőleg egyszerű, nem sokat mondó, vidéki pappal. Másnap sétálni mentek a yorkshire-i dombokra. Chesterton csodálkozva látta, hogy ez az egyszerű pap mennyit tud az emberi életről, az emberi bűnök sötét útvesztőiről. Később, amikor barátságuk megszilárdult, Father O'Connor feltárt előtte pár olyan perverzitást, melyről tudomása volt. Chesterton alig tudta titkolni meglepetését. Erről később így írt: „El sem tudtam képzelni, hogy a világban ilyen rettenetes dolgok történnek."