A Szív, 1986 (72. évfolyam, 1-12. szám)
1986-09-01 / 9. szám
404 Nemesszeghy Ervin A PARADOXONOK MESTERE: G. K. CHESTERTON (1874-1936) Ötven évvel ezelőtt, 1936. június 14-én halt meg Chesterton, a nagy angol író, gondolkodó és költő Beaconsfielden, nem messze Londontól, ahol a Temze lapos völgyét a Chiltern dombok zöldellő lankái váltják fel. Chesterton az egyik legtermékenyebb író volt a modern időkben: több mint 3000 müve jelent meg. Kortársai közül egyesek a paradoxonok mesterének hívták, mert a látszólagos ellentmondások, a társadalmi, politikai és szellemi zűrzavarok útvesztőiben Chesterton bravúros könnyedséggel, szellemességének és humorának eredetiségével, biztos kézzel „találta fején a szöget", fejezte ki az igazságot és leplezte le az ál igazságokat. De nemcsak írói munkássága, hanem egész élete látszólagos ellentmondásokkal, paradoxonokkal volt teli: a romanticizmus ellen harcolt szinte romantikus lelkesedéssel, a szűklátó racionalizmust nehezen cáfolható észérvekkel cáfolta, a mindennapi ember felfogását védte nem mindennapos eredetiséggel; a szekuláris, liberális és szkeptikus életfelfogást sajátos szkepticizmusával pellengérezte ki, már megtérése előtt is bátran védelmezte az egyház által hirdetett keresztény igazságokat. XI. Pius pápa ezért adta neki 50 évvel ezelőtt „a katolikus hit védője" címet. Gilbert Keith Chesterton 1874. május 29-én született Londonban. Szülei liberális, polgári középosztályhoz tartoztak. 1879-ben Gilbertnek öccse született, akit Cecil névre kereszteltek. Mindketten apjuktól tanulták meg az irodalom szeretetét. Gilbert a londoni St. Paul's iskolába járt, és korán kitűnt verseivel és rajzaival. Az iskolai klub vezetője lett, és szerkesztette a klub újságját, a Debater-t. 1891- ben művészetet kezd tanulni a london Slade School of Art-ban, majd a University College-ban az irodalmi előadásokat hallgatja. Első kiadványa egy verseskötet, mely 1900-ban jelent meg The Wilde Night címen. Könyvének sikere volt, és mind gyakrabban jelentek meg írásai a Speaker, a Daily News és az Illustrated London News hasábjain. Cikkei, tárcái, irodalmi tanulmányai mellett, melyek közül különösen nagy feltűnést keltett Robert Browningról (1903) és Charles Dickens- ről írt kritikája (1906), megjelentek első novellái (The Napoleon of Notting Hill, 1904) és detektívregényei (The Man who was Thursday, 1908; The Ball and the Cross, 1909). Ezekre jellemző, hogy (Folytatás a 413. oldalon.)
