A Szív, 1986 (72. évfolyam, 1-12. szám)

1986-07-01 / 7. szám

324

boldogtalan. Idegbajos feleségének viselkedését az érzékeny Eliot nehezen viseli, és 1921-ben ő maga is teljes idegösszeroppanást kap. Az idegösszeroppanásból lassan felépül, miközben megírja első fontos költeményét Átokföldje (The Waste Land) címmel. A modern angol költészetnek ez az egyik legbonyolultabb és legvitatottabb terméke. A költői képek tömege, a nyílt és burkolt utalások sűrűje, a többsíkú sejtetések párhuzamai és ezek összhatásának újszerű kicsengése teszi nehézzé e műnek a megértését. A szerző maga írt jegyzeteket költeményéhez, melyek segítik a rejtett utalások felfedezését. Az Átokföldje megalapozza Eliot költői hírnevét. Egymás után jelenteti meg régebbi és újabb verseit, esszéit, és lassanként az angol irodalmi körök egyik vezető egyéniségévé növi ki magát. 1927-ben felveszi az angol állampolgárságot. és az anglikán egyház gyakorló tagjává válik. 1930-ban megírja legszebb vallásos költeményét, a Hamvazószerdát, melyben a Szűzanyához könyörög, hogy tanítsa meg „törődni és nem törődni’, csak ülni csendesen és megtalálni a békességet Isten

akaratában. 1935-ben közzéteszi a Gyilkosság a Székesegyházban című színdarabját, melyben Becket Szent Tamás vértanúságát tárja elénk, finoman ábrázolva az ön- gyilkosság és vértanúság látszólagos hasonlóságának ellenére is annak valódi ellentétét. Eliotnak még két, későbbi színdarabja lett igen népszerű, a Családi össze jövet el (Family Reunion, 1939) és a Koktélparti (The Cocktail Party, 1950). De Eliot legnagyobb költői alkotása mégis a négy versből álló Négy Kvartett (Four Quartets, 1935—42). Ebben a versciklusban összegzi Eliot költészetének és egész életfilozófiájának mondanivalóját. Témája a keletkezés és elmúlás, változás és maradandóság, az élet örök forgása, titokzatossága. A ciklus nemcsak négy versből áll (Burnt Norton, East Coker, Dry Salvages, Little Gidding), mely a régi, görög filozófiában található négy őselemet (levegő, föld, víz és tűz) idézi, hanem minden egyes vers négy jelentéssíkon fut egyszerre, mint a vonósnégyes együttesben a négy hangszer hangjai: a személyes, a közösségi, a filozófiai és teológiai jelentés síkján. A ciklus záróakkordjaiban egy csendes optimizmus hallatszik:,,és minden jóra fordul, és a dolgok minden módja jóra fordul”, ha a Szeretet vonzására és a Szólítás hangjára elérjük a teljes egyszerűség állapotát, „és egy lesz a tűz meg a rózsa”.

1948-ban Eliot megkapja az irodalmi Nobel-díjat, és ünnepelt költővé válik. Verseit idegen nyelvekre is lefordítják. Magyarul Vas Istvánon kívül főleg Tandori Dezső és Tótfalusi István tolmácsolják költeményeit. De versei fordításával más műfordítók is próbálkoznak,