A Szív, 1986 (72. évfolyam, 1-12. szám)
1986-06-01 / 6. szám
276 gallja: „Jó veled együtt lenni, vágyom utánad, jóleső feszültség vibrál kettőnk között." Bizonyos a férfiak és a nők közötti különbség orvostudomá- nyilag is: Másképp gondolkodnak, éreznek és viselkednek a férfiak és másképp a nők. Ez természetes és jó így. Még agyunk is különbözik. A középagy idegsejttartalma lényegesen eltér. Férfinél 165000, nőnél 140000 mm3-ként. Ez a különbség már a születés előtt is megvan, így a férfi erosz erőben, figyelmességben és lovagiasságban, a női gyöngédségben, szelídségben és simulékonyságban bontakozik ki. Ezen tulajdonságainkat a nevelés is befolyásolja: fejleszti, gátolja vagy ösz- szezavarja. Ha ezek a törekvések nem lennének meg bennünk, ero- szunk csak kielégülésre törekvő vággyá fajulna. Az erő, simulékonyság stb. pedig csak melegen tartja a szexust a házasság évein át. Ugyanakkor a keresztény hitvesek az egyás iránti vágyakozásban felfedezik az Isten utáni vágyat. Egymást keresve keresik Istent; egymásnak engedelmeskedve Krisztusnak engedelmeskednek (Ef 5,21). A szeretet harmadik lépcsőfokának jeligéje: Szeretlek, mert társam vagy! Ezt mondjuk filiának. Az együvé tartozás sajátságos érzetét és gyakorlatát biztosítja. Egymásban a hitvesek segítőtársat, élettársat látnak általa. Úgy néznek egymás szemébe, hogy benne látják az Istent, embertársat, világot, munkát, családot. . . A szerelem legmagasabb foka kifejezetten keresztény: Szeretlek, mert vagy! A hitvesek szeretik egymást, mint Isten teremtményei: Téged adott az Isten, hogy szeresselek, azért még akkor is szeretlek, amikor pillanatnyilag bizonyos ponton nem talállak szeretni valónak, így szeret az Isten minket, mindenkit, a gonoszokat, bénákat, csúnyákat is. Ez a szeretet gyógyító és üdvözítő. így nyilatkozik egy fiatalasszony: Alig néhány hónapra házasságkötésünk után súlyos női bajba estem. Hónapokig nem élhettünk házaséletet. Férjem reménykedő, biztató és hosszantűrő szeretete és megható hűsége többet gyógyított állapotomon, mint bármely gyógyszer. (Folytatjuk.) A lelkipásztorok buzgón és türelmesen szorgalmazzák a liturgikus nevelést, valamint a híveknek belső és külső tevékeny részvételét, kinek-kinek a maga kora, adottsága, életformája és vallási műveltsége szerint. így egyik legfőbb feladatukat teljesítik, Isten misztériumainak hűséges szolgáiként. A liturgia dolgában nemcsak szóval, de példájukkal is vezessék népüket. A II. vatikáni zsinat a szent liturgiáról