A Szív, 1986 (72. évfolyam, 1-12. szám)
1986-03-01 / 3. szám
Április 13 - HÚSVÉT 3. VASÁRNAPJA KI SZERET JOBBAN? A szentmise olvasmányai: ApCsel 5,27b—32.40b—41: „Mindezeknek tanúi vagyunk mi és a Szentlélek, akit Isten megadott azoknak, akik engedelmeskednek neki.” Jel 5,11—14: „A Bárány, akit megöltek, méltó, hogy övé legyen a hatalom, a bölcsesség, az erő, a tisztelet, a dicsőség és az áldás.” Jn 21,1-19: Jézus „fogta a kenyeret, odanyújtotta nekik, és ugyanúgy adott nekik a halakból is.” Az első olvasmány és az evangéliumi szakasz, amit hallottunk, az egyház első éveiből származó hőstörténet. Az ilyen történeteket szívesen hallgatjuk, mert öröm és büszkeség tölti el szívünket, amikor elődeink nagy tetteiről hallunk: az apostolok inkább elszenvedik a büntetést, mintsem hogy feladják az evangélium hirdetését. Az evangéliumban pedig ott van Péter lelkes szeretetével, botlásával és botlása után nagy küldetésével. Mindkét példa lelkesedésre késztet: ez az igazi Krisztus-követés, ezt kell nekünk utánozni ma is. Az ilyen lelkesedés hamarosan kettős akadályba ütközik. Nehéz meghatározni, hogy a mi helyzetünkben pontosan hogyan és miben kövessük hőseinket. De ha ezt még sikerülne is megfogalmazni, ott a másik bökkenő: rájövünk arra, hogy a győzelem nem is olyan közeli, és hogy a hősök követése nem is olyan könnyű. A lelkesedés érthető, mert a hőstörténet a győzelemre, az eredményre irányítja a figyelmet, és nem arra a rögös és kanyargós útra, amelyen a hős elérte a célját. Erre csak akkor figyelünk fel, amikor követésükre vállalkozunk. Mi volt az apostolok és Péter útja? dudást kivéve mindannyian ragaszkodtak Jézushoz. Igaz, hogy amikor elfogták Jézust, mindany- nyian megfutamodtak, Péter meg még el is árulta a Mestert. Az is igaz, hogy igen lassan és nehezen értették meg Jézus tanítását ... Mi késztette őket arra, hogy megváltozzanak, arra, hogy jobban szeressék őt? Tekintetünk Péterre és a többi apostolra irányul: megemberelték magukat — gondolnánk —, és követték a helyes utat. A Péter és Jézus közötti párbeszéd más képet tár elénk. Ha valakit megbántottunk, és bocsánatot kell kérnünk tőle, a következő is a kérdésünk: Ugye, barátom vagy még mindig? A párbeszédben nem Péter kérdi ezt bocsánatkérően Jézustól, hanem Jézus Pétertől: Szeretsz engem? Jézus soha nem hagyta el Pétert, amint azt a szerető Atyáról szóló példabeszédben (számunkra — nem annyira helyesen, Ill i
