A Szív, 1986 (72. évfolyam, 1-12. szám)

1986-03-01 / 3. szám

109 a föltámadott, megdicsőült Krisztust. Áldozati közösségünk vele: zá­log és ígéret arra, hogy Krisztus minket is föl fog támasztani a halál­ból, ha hűségesek vagyunk hozzá, ha példája szerint éljük az életünket. A másik nagy ünnepünket, karácsonyt látszólag könnyebb ün­nepelnünk, mint húsvétot, hiszen az új élet születése tapasztalati kö­rünkbe esik. Ma a halálból való föltámadást ünnepeljük, amelyről még nem tudjuk pontosan, hogy mi, még nem esik tapasztalataink körébe. Nem olyasmi, amire visszatekintünk, hanem olyan, ami egész földi életünk során előre, a jövő felé fordítja énünket. Olyan remény, ami minden kiábrándulás és csalódás közepette is örömet és értelmet ad az életünknek. Töltsd hát be szívünket, föltámadott Jézus, húsvét örömével és erejével; s kiket kegyelmed újraszült, győzelmeidben részesítsd! (S. Sz.) Április 6 - HÚSVÉT 2. VASÁRNAPJA AZ ÍGÉRET BEVÁLTÁSA A szentmise olvasmányai: ApCsel 5,12-16: A hívők száma napról napra növekedett. Jel 1,9-lla.12-13.17-19:Krisztus az Élő: halott volt, és íme, örökké él. Jn 20,19-31: Boldogok, akik nem látnak,és mégis hisznek. Tamás apostol szerepe és az evangélium tanítása világosabb lesz, ha azt két másik evangéliumi szakasz fényében szemléljük. All. fejezet megemlíti, hogy Jézus nem sietett beteg barátjá­hoz, Lázárhoz, aminek a tanítványok örültek, mert nem sokkal előbb Lázár lakóhelyén, Júdeábán meg akarták kövezni Jézust. De amikor Lázár meghalt, Jézus azonnal útrakelt. Tamás ekkor így fordult a többi apostolhoz: „Menjünk mi is, haljunk meg vele együtt.” Csak a legjobban ragaszkodó és igazán nemes lelkű jó barát tud így beszél­ni. És Tamás az volt. A 14-17. fejezet hozza Jézus búcsúbeszédét. Jézus ott ígérete­ket tesz. Ha összehasonlítjuk a mai evangéliummal, látjuk, hogy Jézus föltámadása után beváltotta ígéreteit: 14,18: „visszajövök hozzátok” 14,27: „Az én békémet adom nektek” 16,22: „Viszontlátlak bennete­ket, és akkor majd örül a szívetek.” 20,19: „Jézus megjelent” 20,19: „Békesség nektek” 20,20: „Az Úr láttára öröm töl­tötte el a tanítványokat.”

Next

/
Thumbnails
Contents