A Szív, 1986 (72. évfolyam, 1-12. szám)
1986-03-01 / 3. szám
104 állomásain valóban Jézus korábbi szavai visszhangzanak. Amikor Jézus háromszor is szótlanul összeroskad a kereszt súlya alatt, ugyanaz ismétlődik szívében, amit előző éjjel átélt az Olajfák hegyén. Most vonzó példájával mutatja azt a hitet és szeretetet, amelyet hirdetett. Ezt látjuk azokban a prófétai zsoltárokban is, amelyeknek egy-egy mondatát hangosan megismétli a kereszten. Gondolhatjuk, hogy ezeket a zsoltárokat akkor végig elmondja magában. O jól tudja, hogy minden beteljesedik. Hiszen ő maga volt az — ,p prófétákban működő Lelke, aki előre hirdette a Krisztusra váró szenvedést és a rákövetkező megdicsőülést" (1Pét 1,11). Hasonlóképpen, amikor Szűz Máriának szótlanul kell néznie fia szenvedéseit, lelkében visszhangzanak az angyali üdvözlet és a gyermek Jézus szavai is, mindaz, amit azóta „szívében őrzött" (Lk 2,52). Jézus földi életének csúcspontja a kereszt volt. Szinte minden szava és tette ebben az áldozatban sűrűsödik. Ezért amikor a keresztutat így szemlélődve végezzük, újra és újra eszünkbe jutnak korábbi szavai és tettei, melyeket ezen az úton egyre világosabban megértünk. X T I A plébánosok bizonyos időközönként a megyéspüspök előírásai szerint rendezzenek úgynevezett lelkigyakorlatos vagy népmissziós prédikációkat vagy más, a szükségleteknek megfelelő formájú beszédeket. (Egyházi Törvénykönyv, 770. kánon.) 1. § A lelkipásztoroknak, különösen a püspököknek és a plébánosoknak legyen gondja arra, hogy Isten igéjét azoknak a hívőknek a számára is hirdessék, akik életkörülményeik miatt az általános és rendes lelkipásztori gondozásban nem részesülnek eléggé, vagy azt teljesen nélkülözik. 2. § Gondoskodjanak arról is, hogy az evangélium hirdetése eljusson a területükön tartózkodó nem hívőkhöz, hiszen a lelkipásztorkodás, akárcsak a hívőkre , rájuk is ki kell, hogy terjedjen. (Egyházi Törvénykönyv, 771. kánon.) 1. § A prédikáció végzését illetően mindenkinek meg kell tartania ezenkívül a megyéspüspök által kiadott szabályokat. 2. § A keresztény tanításról szóló, rádióban vagy televízióban elhangzó beszédek tekintetében a püspöki konferencia által kibocsátott előírásokat kell megtartani. (Egyházi Törvénykönyv, 772. kánon.)
