A Szív, 1986 (72. évfolyam, 1-12. szám)
1986-03-01 / 3. szám
102 janak kiküszöbölni a szociális bajokat és a bűnözést. Komolyan harcoljanak a kábítószerek ellen. A polgári lapok is nagy örömmel üdvözölték ezt a komoly állásfoglalást, annak a reményüknek adva kifejezést, hogy a megbékélésnek helyes útján járnak, amelyben az egész világnak követendő példát tudnak mutatni. A katolikus sajtó is örömmel üdvözölte a hivatalos kezdeményezést. Hozzátette, hogy az imádság, az elmélyülés, az elmélkedés útján iparkodjanak jobban és jobban belemélyedni a mély vallásos értékekbe, s akkor megtalálják a párbeszédnek, a dialógusnak azokat a pontjait, amelyek alapján közelebb kerülnek egymáshoz a különböző vallások, a népcsoportok, és komolyan dolgozhatnak a béke érdekében. A Szentatya maga is ezt üzente Srí Lanka püspöki karának, amikor meglátogatták őt 1984 júliusában. Intette őket, hogy nagyon fontos a keresztény igazság meghirdetése az emberi méltóságról, az egyén jogáról s a közösségek jogáról, valamint a nyelvi és kulturális kisebbségek jogáról. Erre a hivatalos, világos keresztény tanításra fordítsanak gondot, és hirdessék bátran. A nemzeti egységet legkönnyebben úgy munkálják, ha az erőszakot próbálják kiirtani, s azokat az áldatlan állapotokat megváltoztatják, amelyek az erőszak melegágyai. A papi hivatásokat növelni kell, hogy többen tudják hirdetni az igazságot. A közös nemzeti veszedelmek ellen, mint például a kábítószerek használata és árulása, komoly állami törvényekkel kell sorompóba lépni. Hangosan hirdessék a megbékélés, a kiengesztelődés szükségességét. MIÉRT LETTEM KATOLIKUS? — G. K. Chesterton — Az emberek kérdezgetik, miért csatlakoztam a római Egyházhoz? Első lényeges válaszom: hogy megszabaduljak a bűneimtől. Mert nincs még egy olyan vallási szisztéma, amelyik valódi szabadulást ígér az embereknek bűneikből. És ezt megerősíti az a logika, mellyel az Egyház igazolja, hogy a megvallott és a kellően megbánt bűn ténylegesen el van törölve; valamint hogy a bűnös ténylegesen újrakezdi az életét, mintha soha nem vétkezett volna. . . Mikor a katolikus — gyónás után — kijön a gyóntatószékből, valóban, a definíció szerint, ismét saját léte kezdetének a hajnalába lép ... a mögötte lévő idő többé nem rémiszti. Lehet már ősz és kínozhatja a köszvény, de kora valójában csak mindössze öt perc.
