A Szív, 1985 (71. évfolyam, 1-12. szám)
1985-03-01 / 3. szám
122 a hivő közösség a keresztségben újjászületett tagjaival együtt ahhoz az asztalhoz járul, amelyet Krisztus halála és feltámadása által terített népének. A húsvéti örömének (Részlet) Áldott éj, mert ekkor hoztad ki az ősatyákat, Izrael fiait Egyiptomból, száraz lábbal a Vörös-tengeren átvitted őket. Áldott ez az éjszaka, mert ekkor oszlatta szét a tűzoszlop sugárzó fénye a bűn minden árnyát. Áldott ez az éjszaka, mert világszerte a Krisztusban hívőknek, kiket még homályban tart a világ bűne, bőven adja az isteni kegyelmet, és a szentek közé hívja őket. Áldott éj, a halál bilincsét ekkor törte szét Krisztus, és az alvilág mélyéről mint győző tért vissza. Ó milyen csodálatraméltó atyai jóságod hozzánk! Ó kimondhatatlan szeretet és jóság: hogy a szolgát megmentsed, fiadat sem kímélted érte. Lám mennyire szükséges volt Ádám vétke, hogy Krisztus legyen váltságának díja! Ó szerencsés vétek, hogy ilyen hatalmas és fölséges Megváltót kívánt és érdemelt. E szentséges éjszaka száműzi vétkünket, lemossa minden bűnünket, a bűnbánóknak ártatlan szívet ad, a szomorkodóknak vigaszt kínál. Ö valóban áldott éj, mert ekkor lép frigyre isteni és emberi, földi és mennyei! Ez éjszakáért fogadd el tehát, mennyei szent Atyánk, a dicséret esti áldozatát tőlünk:
