A Szív, 1985 (71. évfolyam, 1-12. szám)
1985-03-01 / 3. szám
115 P. Ladányi számos konkrét példát említ tanulmányában, amelyek kommentár nélkül is rávilágítanak a kínai egyház rendkívül bonyolult valóságára. Az egyik város főpásztora, Chang még 1958-ban csatlakozott a hazafias egyházhoz és megnősült. 20 papja közül 3 megnősült, de nem végez lelkipásztori munkát. A többiek rendkívül buzgón teljesítik apostoli kötelességüket. Bár egyikük sem tartozik a hazafias egyházhoz, nagy egyetértés uralkodik közöttük és a püspökök között. Chang püspök a maga részéről azt állítja, hogy megőrizte a hitét, imádkozik a pápáért, megbánta tetteit, de már nincs visszaút. — Egy másik tartomány fővárosában hasonló a helyzet. A hazafias püspök megnősült, de nem mutat be misét. A székesegyházban két olyan pap végzi a lelkipásztori munkát, akik hosszú időt töltöttek a börtönben, mert nem csatlakoztak a hazafias egyházhoz. A hívek egyébként tudják, kik a hazafias papok, és kik nem, és az utóbbiak miséjére járnak. A hívők körében nagy tisztelet övezi azok emlékét, akik hitükért haltak meg. — A hazafias papok helyzete sem rózsás: nemcsak a hívők ítélik el őket, hanem az állam bizalmatlanságával is szembe kell nézniök. Sokan csak félelemből csatlakoztak a hazafias egyházhoz az 50-es évek tisztogatási hulláma alatt, később pedig már nem tudtak változtatni helyzetükön. Külföldi barátoknak nem egy azt állítja, hogy hite változatlan, állandóan imádkozik a pápáért. Sok pap tisztában van azzal, hogy nincs visszaút számukra. Tudják, hogy ha el is hagynák a hazafias egyházat, vállalva a létbizonytalanság kockázatát, a hívők nem bíznának meg bennük. A hazafias egyház egész rendszere egyébként is a megfélemlítésre és besúgásra épül. Ami pedig a nős papokat és püspököket illeti: remélik, hogy előbb-utóbb felmentést kérhetnek Rómától. Ladányi összefoglalva a kínai egyház 139 egházmegyéjének helyzetét, három csoportot különböztet meg. 1. Egyes egyházmegyékben a keresztény élet virágzónak mondható, az egyház növekszik, papokat szentelnek, szerzetesi hivatások születnek. Ez főképp azokra a vidékekre vonatkozik, amelyek távol vannak az állam központi politikai szerveitől, és ahol a helyi szervek nem hajtják végre a hatóságok irányelveit. 2. Más vidékeken, még olyan helyeken is, ahol valamikor virágzó katolikus közösségek éltek, a hatóságoknak, a hazafias egyház Rómával ellenséges érzelmű vezetőinek közreműködésével, sikerült elfojtaniok a keresztény élet minden megnyilvánulását. 3. Végül léteznek teljes vallási sivatagok, ahol egyébként is későn kezdődött a hithirdetés, és a külföldi misszionárusok kiűzésével nem maradt helyi utánpótlás. Mindent összevetve Kína vallási térképe a 30 évvel ezelőtti helyzetekhez képest nem teljes, de a körülmények jobbak, mint az
