A Szív, 1985 (71. évfolyam, 1-12. szám)
1985-03-01 / 3. szám
103 halála újra Isten győzelmében végződött. Pár héten belül a mai evangéliumot jelképesen fogja hirdetni az egyház. A húsvéti gyertyát meggyújtva, annak kis pislákoló fényében énekli majd a pap: „Krisztus világossága”, és ezzel kifejezi, hogy Krisztus föltámadása megtörte a halál és a bűn hatalmát. Ehhez a világossághoz csatlakozunk, amikor a keresztséget kéijük, amit a keleti egyház számunkra túlzónak ható szimbólumban fejezett ki. A hitújonc keresztelése előtt naplemente felé fordult, és leköpte a sötétséget, majd napfelkelte felé fordította arcát, és üdvözölte a világosságot, Krisztus jelképét. A keresztség nem egy pillanat műve, hanem egy hosszú, életre szóló folyamat kezdete, amikor nap nap után elfordulunk a sötétségtől, Krisztus felé fordulunk, és az ő életpéldáját követjük. A választott nép számára az Istennel való szövetség az akkori nagyhatalmakéhoz viszonyítva igen gyöngének látszott. Az Isten Fia nem nagy hatalommal, hanem egyszerű, mondhatnánk kivetett emberként jelent meg. Krisztus példája és világossága sokszor kialvó mécsesnek tűnik a mai világban. Ennek ellenére Isten nem dobja el se- lejtként az embert, hanem úgy, ahogy vagyunk, magához ölel mint sajátját, akiket örökkévaló szeretettel szeret, és hibáink és botlásaink ellenére is azon fáradozik, hogy valóban családjának tagjai, édes gyermekei legyünk. Március 24 - NAGYBÖJT 5. VASÁRNAPJA ISTEN SZERINTI EMBER A szentmise olvasmányai: Jer 31,31-34 - Zsid 5,7-9 - Jn 12,20-33 Az evangéliumok tanítását foglalja össze a Jézus neve litánia, ahol Jézust az élet szerzőjének, örök élet kútfejének nevezzük. Önkéntelenül is valami hatalmas, erőteljes személyiségre gondolunk, amikor ezeket a jelzőket halljuk. Ezzel szemben az evangéliumok Jézust igencsak egyszerű embernek mutatják be, és a hagyomány szerint a róla készült első két kép, Veronika kendője és a turini halotti lepel, egy meggyötört ember vérző arcát mutatják. Az élet és örök élet forrása az élettelen Jézus. A mai evangéliumi szakasz János könyvéből a többi, ún. egy mintára írott (szinoptikus) evangéliumok hosz- szabb szenvedéstörténetének összefoglalása. Talán András és Fülöp ismerősei voltak a görög érdeklődők. Előttük és tanítványai előtt, a pogány és a zsidó, tehát az emberiséget képviselő két csoport előtt kiI
