A Szív, 1985 (71. évfolyam, 1-12. szám)

1985-03-01 / 3. szám

102

Babos István

VAŐARWAPI GOKJDOLATOk:

Március 17 - NAGYBÖJT 4. VASÁRNAPJA A SELEJTEKBÖL REMEKMŰVET TEREMTŐ ISTEN

A szentmise olvasmányai:

2Krón 36,14-17.19-23 - Ef 2,4-10 - Jn 3,14-21

Bálint Sándor utolsó tanulmánykötetének címlapját egy szép Máriát és gyermekét ábrázoló fafaragás díszíti, amit egy falusi ól kerítésében fedeztek föl a néprajzkutatók. Az ólat javító gazda egy fadarabot, ami talán éppen odaillett a javítandó részhez, a néprajzkutató pedig felbecsülhetetlen művészi alkotást látott ugyanabban a tárgyban. Az embert és az emberi kapcsolatokat is lehet így tekinteni. Itt és most hasznos számomra; ha nem, akkor selejt. Vagy úgy is tekinthető, mint mindenkor megbecsülendő érték.

Ezt a gondolkodást részben átszármaztatta a 17. sz-i janzenis- ta gondolkodás Istenre és alkotására, az emberre. A janzenista kereszteken nem mindenkit átölelő, kitárt karral ábrázolták Krisztust, hanem kezeit ék alakban felfelé tárva azt akarták jelképezni, hogy csak az emberiség egy részéért halt meg, azokat váltotta meg, a többieket selejtként kárhozatra dobta Isten.

Ha az ember csak használati tárgy lenne, akkor talán még elfogadható lenne ez a magyarázat. De az Isten kezdettől fogva szövetségre hívta az embert. Családja tagjává akarta tenni. Az ember nem válaszolt erre a hívásra, elfordult az Istentől, és Isten joggal büntette hűtlenségéért. De ez a büntetés nem azt jelentette, hogy az Isten kiselejtezte választott népét, hanem csapásaival arra késztette, hogy mélyebben megértsék a vele kötött szövetséget, visszavitte őket az ígéret földjére, és újra felépítették Isten templomát. A fogság és akivetett- ség új reményt adott nekik, és megtanította őket arra, hogy nem az a fontos, hogy valaki a szent városban, Jeruzsálemben lakik, hanem az, hogy valaki hűséges az Isten parancsaihoz.

A második olvasmány Jézus életében mutatja be Isten selejtből is remekművet alkotó munkáját. Jézus magára vette kivetettségünket, szenvedett és meghalt. De Isten feltámasztotta halottaiból, és vele együtt minket is magához ölelt. Jézus megaláztatása, kivetettsége és