A Szív, 1985 (71. évfolyam, 1-12. szám)
1985-03-01 / 3. szám
99 idénymunkásnak és a vendégmunkásnak a megítélésében, munkaereje, ügyessége felhasználásában sohasem lehet az a döntő szempont, hogy itt van egy munkaerő — teljesen csak anyagilag, gazdaságilag nézve. Mert valójában itt van egy ember, aki talán családapa, itt van egy ember, aki jövendő családapa, itt van egy nő, aki jövendő családanya, vagy most édesanya, és idegen földön való munkakeresésével, nehéz körülményektől való elmenekülésével a család jövőjéért akar dolgozni — s ezt tiszteletben kell tartani. Amint látjuk tehát, mindig az emberi személy megbecsüléséről, az emberi személy teljes értékének tekintetbe vételéről s ezeknek az értékeknek a biztosításáról van szó. Amiről ma túl sokat beszélnek, s amiről ma gyakran megfeledkeznek: az egyénnek és a családnak elidegeníthetetlen joga van vallásának élésére, gyakorlására, azt a dokumentum természetesnek veszi, és így említi meg. Amikor így megadva a gazdasági, a társadalmi, a szellemi, erkölcsi és vallási légkört, amelyben az ember erejét és képességét kibonthatja, családjának ezeket a jogokat biztosítja, vagy felnőve arra az emberi méltóságra, hogy magától is rádöbben, hogy ezeknek a jogoknak feladatok és kötelezettségek felelnek meg, neki mint teljes értékű embernek kell beállni családja és a közösség szolgálatába. Családját úgy kell beépíteni az emberi társadalomba, hogy annak élő, éltető, sugárzó, kovász jellegű csírája és sejtje legyen. MISSZIÓS: ... a harmadik világból származó vándormunkásokért. Ebben a hónapban azért imádkozzunk, hogy a vándormunkások, főleg a harmadik világban és a harmadik világból származó vendégmunkások emberi megbecsülésben részesüljenek, és személyiségük tiszteletben tartásával tudják képességüket befektetni munkájuk, iparkodásuk által annak az országnak az építésébe, ahol éppen munkát kaptak. Legalább tízmillió emberről van itten szó, akik főleg Afrika egyik államából mennek a másikba, vagy dél-ázsiai államokból menekültek ki, és még mindig jönnek Dél-Amerikából is, főleg Mexikóból az Egyesült Államok felé. Vándormunkás, aki elmegy egyedül vagy családjával, mert idegen földön tud kenyeret, vagy csak ott tud biztosan nagyobb kenyeret szerezni. Vagy azért, mert egyszerűen el kell hagynia anyaországát. Sokszor látjuk őket a képernyőn, írnak is sokat róluk. Bizonyos főnevek, bizonyos jelzők együttjárnak az ő szerencsétlen sorsukkal: hazátlanság, életbizonytalanság,testi-lelki fájdalom, és így tovább. Mi az imaszándék célja ebben a hónapban? Hiszen nem először
