A Szív, 1985 (71. évfolyam, 1-12. szám)
1985-12-01 / 12. szám
563 eredeti boldogságot. Tudjunk örülni mindig annak, amit kapunk, és örülni annak, amit adunk. Ne feledkezzünk meg a legfontosabb évfordulókról, emlékezzünk meg egy-egy szerény ajándékkal vagy virággal. Ki mit szeret, kedvezzünk egymásnak. Mindig legyen egymásra időnk! „Nem az az igazi ajándék, amit adtál, hanem Te Magad vagy számomra a legdrágább ajándék! Azért jó Veled együtt lenni!” A napi vívódásban nagy segítség a közös ima és a bibliaolvasás. Elmélyültebb lelkiélettel, a közösen végzett szentáldozásban kapott kegyelemmel erősíteni a házastársi szeretetet. A résztvevők értékes hozzászólásokkal egészítették ki a csoportmunkát: 1. Küzdeni a lelkivilág elsivárosodása ellen. Erre a férfiak hajlamosak. Túlzott technikai érdeklődésük az érzelmi életet elsivárosítja. Egy feleség: „azért egy kis romantikára is vágynék ...” 2. Ellomposodás inkább a nőkre jellemző — akarjanak tetszeni a férjüknek a félj pedig ezt vegye észre, dicsérje, egy kicsit mindig udvaroljon feleségének. 3. Veszélyes, ha nem érdekli egyik a másikat - nincs azonos érdeklődési kör vagy téma. 4. Fiataloknál hiányos jellemnevelés — két jellemtelen ember áll össze, hiányzik az igazmondás, a megbízhatóság, a kötelességtudat. 5. Minden ember hoz magával képességi értékeket, amelyekből csak kevés valósul meg. — Segíteni a képesség kialakulását a másiknál, de mértéktartóan; a család ne szenvedjen miatta kárt. Veszélyes, ha valamelyik fél vagy mind a ketten állandóan különféle tanfolyamokra, kurzusokra járnak. 6. A több életre kell törekedni — nem a jobb életre. A főparancs így szól: „Szeress!” — és nem így: „Gazdagodj!” 7. Házastársunkat meg ne csípjük, ne élcelődjünk, főként mások előtt ne. — Türelmes szóval nyesegessük kölcsönösen magatartásunk hibáit, ne gúnyolódjunk.
