A Szív, 1985 (71. évfolyam, 1-12. szám)
1985-12-01 / 12. szám
562 Problémák is Megoldások CSOPORTOS MEGBESZÉLÉS EGY KÖZÉRDEKŰ TÉMÁRÓL (Második és befejező rész) Válasz a 3. kérdésre: Ha a házaséletben bekövetkezett az elszürkülés, hogyan lehet gyógyítani? Először is megpróbáljuk az okokat megkeresni. A felismerés után: készség a megbocsátásra. (Nemcsak mondom, hogy nem haragszom, hanem szívem mélyén őszintén megbocsátok — ehhez imádsággal Istentől kérek kegyelmet.) Komoly válsághelyzetben az ember csak Isten kegyelmére és hűségére támaszkodva, tehát természetfölötti alapon képes megőrizni a kapcsolatot. Pusztán emberi erő ehhez nem elég. Hinnünk kell a kapcsolat javíthatóságában. Tanácsos tapasztalt lelkivezető, jóbarát tanácsát kérni. A továbblépést tiszta lappal kell kezdeni. Kölcsönösen tisztázni az eltávolodás okait; ne erőszakoljuk a másikra vélt igazunkat, hisz ki kell egészítenünk egymást: a nő adja a gyengédséget, a férfi a biztonságot. Keresztényi lelkülettel és kölcsönös megbocsátással kell visszaállítani a bizalmat. Igyekezzünk úgy viselkedni, hogy egymás számára szeretetreméltóvá váljunk. Az „én” és a „te” szemlélet helyébe lépjen a „mi”! Ne hagyjuk elszürkülni a házasságot, próbáljunk újítani! Mint ahogy naponként tartunk önvizsgálatot és megfogadjuk, hogy másnap új emberként kezdjük, mindennap legyünk kicsit újak, mások, és mindig az adott körülményekhez igazodjunk. Legyünk figyelmesek: mire van szüksége társunknak — ápolásra, szeretőre, barátra vagy társra. Egy-egy gyermek születése mindig visszahozza egy kicsit az