A Szív, 1985 (71. évfolyam, 1-12. szám)

1985-11-01 / 11. szám

486

Tűz Tamás

MINDENSZENTEK

Hol a Bárány vére árán fölparázslott a szivárvány, napfényes sereg halad.

Egyre szállnak, meg sem állnak fönn az égi óceánnak kéklő zászlai alatt.

Honnan árad e sudár had mely a zengő űrön áthat s végtelen mezőkre tör?

íme, ott áll már a trónnál leple csillogóbb a hónál s arca tisztán tündököl.

Mintha mása, látomása fénylő színeváltozása volna Ádám törzsinek

és a porba hullt szoborra égi illat harmatozna s múlhatatlan, mély színek.

FOGLYA LETTEM SZIVEDNEK

,.Megismertük a szeretetet, amellyel Isten szeret bennünket, és hittünk benne,',

(ÍJn 4,16.)

Istenhez sok út vezet. Van, akit az élet igazi értelmének keresése vezet el hozzá; van, akit a természet szépsége, harmóniája, törvényszerűsége hódít meg.

Engem Isten jósága ejtett foglyul.