A Szív, 1985 (71. évfolyam, 1-12. szám)

1985-10-01 / 10. szám

468

Problémák és Megoldások

Vertse Márta (Vatikáni Rádió)

VALLÁSPÓTLÉKOK TERJEDÉSE NYUGATON (Második és befejező rész)

Az embert állandóan fenyegetik a betegségek, szerencsétlenségek, a halál; úgy érzi, ki van szolgáltatva a sors szeszélyeinek, jövőjét nem ismeri, fél a bizonytalanságtól; rájön arra, hogy pusztán a tudomány nem nyújt védelmet a csapások ellen. Ez a kiszolgáltatottság juttatja el arra a meggyőződésre, hogy a gyógyítók, a jósok birtokában vannak a titkoknak, amelyek elháríthatják a balsors támadásait. Ennek a hiedelemnek a gyökerei messzire nyúlnak vissza. Ősi eredetű az a hit, hogy minden, ami a világban történik, már eleve el van rendelve, megírták már a sors nagy könyvében, a csillagokban. „Minden, ami itt lent történik, a csillagok és az égi körök mozgásában is benne van" — állította egy arab asztrológus. Miért? Mert a világegyetem egy, a világ minden jelensége egy egységben fonódik össze, az ok—okozat óriási láncában. A világegyetem birodalmában — amelyet tévedhetetlen törvények irányítanak — az égitestek (már kiterjedésük miatt is) mozgásukkal meghatározott befolyást gyakorolnak mindenre, így az emberekre is, akik az egésznek kis részei, vagy inkább tükrei. Az ember mikrokozmosz, amely a kozmosz képére és hasonlóságára ugyanazoknak a törvényeknek van alárendelve.

Az asztrológia mind vallási, mind erkölcsi szempontból elítélendő, a- mennyiben valaki elhiszi, hogy az ember sorsát a csillagok irányítják, és hogy horoszkópjából ki lehet olvasni jövőjét. Ezzel tagadnánk az emberi szabadságot és az isteni gondviselést, az ember ki lenne téve a sors, a szerencse kénye-kedvének, tagadnánk a keresztény hit alapját, miszerint a világ sorsa Isten kezében van, az embereket az üdvösség felé vezeti, miközben a történelemben megvalósítja szeretettervét. Asztrológiai kézirat a XIII. századból.