A Szív, 1985 (71. évfolyam, 1-12. szám)
1985-10-01 / 10. szám
457 FI ATA LÓKNAK Szabó Ferenc HISZEK ........A MINDENHATÓ ATYÁBAN” Isten az Atya Jézus Krisztus, Isten egyszülött Fia kinyilatkoztatta nekünk az Atyát. Ö anyanyelvén Abbá-nak, apukának szólította. Kifejezte az Atya iránti bensőséges viszonyát, bizalmát. Nekünk pedig megtanította a legszebb imádságot, a miatyánkot. ,,Az Ür imádsága” kifejezi azokat az alapvető „kéréseket”, amelyekkel gyermeki bizalommal hozzá kell fordulnunk. Amikor Istent Atyánknak szólítjuk, nemcsak azt akarjuk kifejezni, hogy Isten jó, szeret bennünket és gondoskodik rólunk. Az „Atya” az első Személy tulajdonneve. Isten atyasága felülmúl, túlszárnyal minden földi atyaságot. Tam Pater nemo, senki sem olyannyira atya, mint Isten, mondotta Tertulliánusz (III. század). Mivel Isten Atya, mi gyermekei vagyunk — Isten fiai. Az is- tenfiúságban áll keresztény méltóságunk. Mivel a Fiúban - a Szentlélek által - Isten gyermekei lettünk, úgy is kell viselkednünk, mint „idősebb testvérünknek”, Jézusnak. Úgy kell Öt viszontszeretnünk, tisztelnünk, engedelmesen szolgálnunk, bizalommal reá hagyatkoznunk, ahogy azt a „szeretett Fiú”, Jézus tette. A méltóság tehát kötelességet, feladatot is jelent. Kötelességet nemcsak Atyánkkal, hanem embertestvéreinkkel szemben is. Mivel egy Atyánk van, valamennyien testvérek vagyunk: alapkötelességünk a testvéri szeretet. Nemcsak jóbarátainkat, a minket szeretőket, hanem ellenségeinket is szeretnünk kell Jézus példájára. Senkinek sincs nagyobb szeretete annál, mint aki életét adja barátaiért, sőt ellenségeiért (vö. Jn 15,13—14). Es nem szerethetjük Istent, az Atyát, ha nem szeretjük testvéreinket (ÍJn 4, 19-21). A mindenható Atya A hitvallás mindenhatónak mondja az Atyát. E kifejezést tekinthetjük Isten melléknevének is, de egyben önálló névnek is: a Mindenható. Sokaknak talán visszatetsző ez a név, mert valami hatalmaskodó és elnyomó lényre emlékezteti őket. De ne feledjük, hogy mivel Ö Szeretet, a szeretet mindenhatóságáról van szó. Ha tehát ősz-
