A Szív, 1985 (71. évfolyam, 1-12. szám)
1985-10-01 / 10. szám
454 9. Tudod-e, mikor és hol halt meg Hunyadi János és Kapisztrán Szent János? 10. Tudod-e, mikor indultak először magyar pálos misszionáriusok Amerikába? Szilas László A BAROKK LELKISÉG A trienti zsinat reformhatározatainak megvalósítása tulajdonképpen a 17. században ment végbe. Magyarországon, ellentétben Európa más országaival, ez a korszak a 18. századba is belenyúlt, a török kiűzése utáni időbe és az ország újjáépítésébe. Ebben a korban nemcsak a katolikus, hanem az általános kulturális élet is eléggé egységes stílusban és életfelfogásban bontakozott ki, amelyet barokknak nevezünk. Ez a kifejezés a művészettörténet szókincséből jött, és eredetileg egy templomépítészeti stílust fejezett ki. Onnan vették át először a képzőművészet, később pedig az egész élet, így a vallásosság, a lelkiség jelölésére is. Az első barokk emlékmű a jezsuiták római temploma, az II Gesü volt. A trienti zsinat korszakának, tehát éppen a barokk kor egyházának fő jellemvonása a lelkipásztorkodás lett. Ennek az iránynak felelt meg a templomépítésben az II Gesú. A templomhajó nagy, tágas tér, a főoltárt bárhonnan jól lehet látni, a szemet nem zavarják oszlopsorok. A szószék is fontos helyet kapott, jeléül annak, hogy az igehirdetés újra a vallásos élet elsőrangú tartozékává lett. Olaszországon kívül az Alpoktól északra az első barokk épület a müncheni nagy Szent Mihály-templom, amely sok másiknak vált mintaképévé. Magyarországon is nagy számban épültek ilyen stílusú templomok a 17. és 18. században. Végső kifejlődésében a barokk a rokokó stílusba ment át, de még ez is képes volt arra, hogy mély teológiai tartalmat fejezzen ki. Ilyen például Zimmermann Domonkos Wieskirche nevű temploma Bajorországban. Röviden arra is ki kell térnünk, mik voltak a barokk életstílusnak fő jellemvonásai. Ez a kultúra az Isten és ember közötti viszony megnyilvánulási formáit akarta kifejezni, mégpedig életvidám, világigenlő módon. Mivel ez a kultúra a katolikusnak maradt vagy újra azzá lett országokban teljesedett ki leginkább, azt is mondhatjuk, hogy ez a katolikus reform győzelmének öntudata volt. Az ember benső, lelki életét is szinte teátrális módon az egész világ számára láthatóvá akarta tenni. A barokk kultúra volt az első egyetemes kultúra, amely Európa határait átlépte. Univerzális jellege azonban megőrizte attól, hogy csak behozatali cikk legyen. Benne az egyes népek saját, egyéni jellegüket is ki tudták fejezni. Ezért beszélhetünk teljes joggal magyar, osztrák, délnémet-bajor, de éppen úgy dél-amerikai vagy mexikói barokkról is. A barokk kor vallásosságának jellemző vonása, hogy az, éppen a reformáció ellenhatásaként, hitvalló lelkiség. Ennek a megállapításnak teológiai alapja van. Luther kizárólag csak az Isten művét, az Opus Dei-t engedte meg. Ezzel szemben a katolikus teológiának az ember közreműködését, az Opus hominis-t is
