A Szív, 1985 (71. évfolyam, 1-12. szám)

1985-10-01 / 10. szám

449 MÚLT ÉS JELEN Török Péter EGY ODAADOTT ÉLET 15 éve halt meg P. Kerkai Jenő, S. J. „Ha valamit akar a gondviselés, ha valaminek a történelmi ideje elérkezett, mint a tavasz a fűnek, akkora füvet fur- kósbottal se lehet visszaverni a földbe." A KALOT-ról mondta ezt Kerkai atya, de aki csak egy picit is ismeri azt a csodálatos 10 esztendőt, amit ez a mozgalom megért, az azt is tudja, hogy P. Kerkai Jenő, S.J. volt e „KALOT-fűnek" a tava­sza. Egy növényt ki lehet irtani, egy mozgalmat fel lehet számolni,és egy embert meg lehet fosztani az alkotás, a tevékenység szabadságá­tól. Mindez Kerkai atyával, illetve a KÁLÓT-tál megtörtént. De amíg becsületes emberek élnek a földön, emléküket nem szőheti be a fele­dés pókhálója. Ez az írás Kerkai Jenőről, a Kisatyáról, a majdani „paraszt At­laszról" és a tudatalattijában is a szegény Krisztushoz hasonulni aka­ró jezsuitáról kíván — a teljesség igénye nélkül — képet alkotni. A Kisatya Kerkai Jenő 1904. november 9-én született Kerkaújfalun (je­lenleg Csesztreghez tartozik). Édesapja, Czinder Jenő, molnára Ker- ka patak partján. Gyermekéveit főként a legkatolikusabb Zala megye és az ősi Göcsej vidék határozta meg. Nyolc dédszülője közül hat in­nen származik. Szülei nem látják biztosítottnak fiuk fejlődését falun, ezért az alig négyéves gyermeket az anyai nagyszülőkhöz, Zalaegerszegre vi­szik. Óvodás korától egészen az érettségiig, 1923-ig itt él. Szeretne jezsuita lenni, de szülei hallani sem akarnak erről. Teológiai tanulmá­nyait a Collegium Canisianum növendékeként mégis elkezdi. Nem kell hozzá egy év, s a szülők belenyugszanak fiuk döntésébe — így már 1924. február 8-án elkezdheti Érden a noviciátust, P. Müller védőszár­nyai alatt. Valószínűleg kedvelte a prédikálási gyakorlatokat (képze­

Next

/
Thumbnails
Contents