A Szív, 1985 (71. évfolyam, 1-12. szám)

1985-09-01 / 9. szám

401

hogy éppen ami legszebb versében, a szavak zenéje és ritmusának eredetisége, hiányzik a fordításból:

„Dicsőség legyen Istennek a tarka-barka dolgokért —

A foltos égboltozatért, mely olyan, mint egy pettyes boci; A rozsdavörös vakondtúrásokért, melyek úgy tarkítják a mezőt, mint az úszó pisztrángot pikkelyei;

A friss szénparázs gesztenyehullásért; a pintyőke szárnyaiért;

A darabokban fekvő mezőtáblákért — melyeket valaki összehajtogatott, bamássárgán és felszántva;

Es minden mesterségért, azok szerszámaiért, szerkezetéért és rendjéért.

Mindenért, ami ellentétes, eredeti, ritka, különös;

Bármiért, ami változó, szeplős (ki tudja, hogyan és miért?), Csendes, lassú; édes, keserű; kápráztató, titokzatos módon

Ő hozza létre mindezt, akinek szépsége változatlan:

Dicsérd Öt.”

Miután Hopkins elhagyja a St. Beuno Kollégiumot, először plébániákon működik mint lelkipásztor Oxfordban, Liverpoolban és Glasgowban. Később a klasszikus nyelvek tanára a híres Stonyhurst Kollégiumban. 1884-ben egyetemi tanári kinevezést kap Dublinban. Még nincsen 45 éves, amikor tífuszban meghal. Utolsó szavai: ”1 am so happy.” („Annyira boldog vagyok.”)

Hopkins költeményei kéziratban egyik barátjánál, Robert Bridgesnél maradnak meg. Ö teszi közzé azokat 1918-ban. Verseire lassan felfigyelnek, hírneve állandóan nő. 1948-ban W. H. Gardner publikálja Hopkins szinte összes költeményét. 1967-ben megjelenik az Oxford Egyetemi Nyomda kiadásában Hopkins verseinek teljes gyűjteménye W. H. Gardner és N. H. MacKenzie szerkesztésében. Ez a kötet, amely tartalmazza nemcsak Hopkins eredeti verseit, hanem versfordításait és naplójának részeit is, annyira népszerű, hogy máris öt változatlan kiadást ért meg.

Bagaméri József

EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRŐL . . .

Bagaméri József jezsuita atya (1902—1973)

1965-ben személyes hangú visszaemlékezéseket vetett papírra.

Ezekből veszünk részleteket.

Ez a kis megemlékezés nem akar teljes lenni, még egy kollégium életéről sem. Hiszen sok jeles páterről, akikkel együtt éltem, nem