A Szív, 1985 (71. évfolyam, 1-12. szám)

1985-09-01 / 9. szám

400

késő tavaszig a Snowdon hófödte csúcsai látszanak. Északnyugatra az ír tengerre látni a távolban, ahová a nap vérvörös golyója esténként

lebukik. Hopkins költői lelkét megihleti az utánozhatatlanul szép táj. Itt hja legszebb költeményeit: God’s Grandeur, The Starlight Night, Valley of the Elwy és a The Windhover; ez utóbbi, amelyet Hopkins legjobb költeményének tartott, kétségtelenül az újkori angol irodalom egyik remeke.

$mn

. Vielte

A St. Beuno Lelkigyakorlatos Központ

Hopkins Istennel való kapcsolata nem volt könnyű. Érzékeny művészi lelke tudott lelkesedni, Istenhez szárnyalni, de sötét pillanataiban megtapasztalta az Istentől való elhagyatottság, az egyedüllét fájó poklának érzését is. Néha, mint a zsoltáros, Istent érezte maga körül a teremtett világban, máskor pedig olyan lelki szárazság és vigasztalanság jött rá, hogy az már a kétségbeesés határát súrolta. Olykor meglátta Krisztus szépségét egy harangvirágban vagy a magasban keringő sasmadárban, máskor pedig semmi sem tudta megvigasztalni. Elsősorban nem a nagy, lenyűgöző dolgok érdekelték, hanem minden, ami egyéni, eredeti, egyedi. Költeményei hűen tükrözik mindezt. Új ritmust vezetett be verseibe, amelyet maga „szökkenő ritmusnak” (’’sprung rhythm”) nevezett. Ebben nem annyira a szótagok száma számít, hanem a hangsúlyozás kedvéért használ rövid, találó szavak üteme és muzsikája, és az általuk előhívott költői képek. Ezek úgy csillannak ki verseinek soraiból, mint „halhatatlan gyémántok”. Álljon itt példának egyik híres szonettje (Pied Beauty), melyet 1877-ben írt St. Beunóban:

„Glory be to God for dappled things —

For skies of couple-colour as a brinded cow;

For rose-moles all in stipple upon trout that swim;

Fresh fire-coal chestnut-falls; finches wings;

Landscape plotted and pieced — fold, fallow ang plough; And trades, their gear and tackle and trim.

All things counter, original, spare, strange;

Whatever is fickle, freckled (who knows how?)

With swift, slow; sweet, sour; adazzle, dim;

He fathers-forth whose beauty is past change:

Praise him.”

Megkísérlem e költeményt magyarra fordítani, bár tudom,