A Szív, 1985 (71. évfolyam, 1-12. szám)
1985-09-01 / 9. szám
399 MÚLT ÉS JELE Nemesszeghy Ervin A NAGY ANGOL JEZSUITA KÖLTÖ: GERARD MANLEY HOPKINS (1844-1889) Ha az utazó az angol főváros nevezetességeit nézegeti, bizonyára betér a híres londoni parlament közelében fekvő Westminster Abbey-be. Évszázadok óta ebben az anglikán templomban koronázzák az angol uralkodókat. De megtaláljuk ebben a templomban az ország nagyjainak emlékműveit is. Az utazó csodálkozva fedezheti föl ebben a nem katolikus templomban egy jezsuita költő, Gerard Manley Hopkins emléktábláját. Bár e jezsuita a múlt században élt, mégis századunkban vált híressé. Gerard Manley Hopkins 1844. július 28-án született Stratford- ban, Londontól nem messze. Szülei anglikánnak keresztelték. Nyolc éves, mikor a család Hampsteadbe, London egyik előkelő negyedébe költözik. Kitűnő nevelésben részesül, és ösztöndíjjal Oxfordba, a jóhírű Balliol College-ba jut. John Henry Newman bíboros fogadja be a római katolikus egyházba. Newman helyesli döntését, és így ír neki: „Úgy gondolom, hogy jól választottál. A jezsuita életforma neked való ... Ne félj attól, hogy a jezsuita fegyelem túlságosan kemény ...” Mikor Hopkins bevonul a jezsuita noviciátusba, összetépi addig írt verseit, és több évig nem foglalkozik versírással. Mindent az Úrnak akar adni. De később, 1875-ben, elöljárójának biztatására újból kezd verset írni. Ez már St. Beunóban történik, ahol teológiát tanulva készül a papszentelésre. A St. Beuno Kollégium Észak-Walesben van, gyönyörű völgyben. A kollégium kertje domboldalon fekszik, ahonnan kora ősztől
