A Szív, 1985 (71. évfolyam, 1-12. szám)

1985-08-01 / 8. szám

379

juk, ha megerősíti azt, amit gondolunk." (A franciaországi Albi érsekének nyilatkozata San Damianóval kapcsolatban, 1983. október 13.)

(b) A látnokok nem feltétlenül rosszhiszemű csalók. Bár a csalás lehetőségét nem kell egészen számításon kívül hagynunk. Úgy tudom (de nem vagyok benne biztos, mert hiteles dokumentumot nem láttam), hogy a bayside-i látnokot az Egyesült Államokban és Kanadában püspöki nyilatkozatok is nevezték csalónak. Aki beleolvas elképesztő mennyiségű és hangvételű „üzeneteibe", nem is nagyon lepődik meg ezen. Ha a Szeretetláng kifogásolt ígéretei magának az ismeretlen családanyának az írásaiban úgy abban a formában nem szerepelnek, akkor ott is csalásról, idegen elem becsepészéséről van szó, persze a kiadók részéről.

Néha a látnokok kivételes tehetségű egyének: érzékenyen fogják fel Veronica, a bayside-i látnok 1973-ban a hozzájuk érkező emberek problémáit, igényeit; ellenállhatatlan belső szükség indítja őket arra, hogy segítsenek, és kivételes szónoki tehetséggel rendelkeznek. Ez a feltételezés nincs ellentmondásban azzal, hogy esetleg egyszerű, tanulatlan emberek (mint Róza mama volt San Damianóban), vagy éppenséggel gyermekek (mint Garabandalban). — Az a lehetőség is fennáll, hogy valamiféle (nem feltétlenül csaló szándékú, még csak nem is tudatos) gondolatátvitel hatása alatt állnak. — Amikor tehát a látnokok azt hiszik, hogy a Szűzanya üzeneteit hallják és továbbítják, csak a saját belső hangjukat hallják és mondják el.

(c) Csodás imameghallgatásokról, gyógyulásokról is beszélnek az ilyen Má- ria-jelenésekkel kapcsolatban; de maguk a híradások általában meglehetősen kri- tikátlanok és megbízhatatlanok (ugyanúgy, mint a szenteknek tulajdonított csodák óriási többsége is). Az állítólagos napcsodákról és egyéb (gyakran fényképekkel propagált) csodás fényjelenségekről aligha akad megbízható, komoly dokumentáció. A látnokok tűz iránti érzéketlenségét, meglepő fizikai teljesítményeit stb. valószínűleg rendhagyó pszichológiai állapotukkal kell összefüggésbe hozni.

Amikor a püspökök elmarasztaló állásfoglalást tesznek állítólagos Mária-jelenésekkel kapcsolatban, szigorú tilalmakat is hoznak: tiltják a helyek (zarándoklásszerű) felkeresését, tiltják az ottani misézést; azokat a papokat és szerzeteseket, akik mégis elmennek, eltiltják az áldozástól; ha egyes papok misézni merészelnek, felfüggesztik őket a papi szolgálat gyakorlásától. Ilyen tilalmakkal sújtották Gara- bandalt is meg San Damianót is. (A Bayside-del kapcsolatos döntéseket nem ismerem.)