A Szív, 1985 (71. évfolyam, 1-12. szám)

1985-08-01 / 8. szám

338

LELKISÉG

Békési István

HAVI IMASZÁNDÉKOK

ÁLTALÁNOS: . . . az Eucharisztia iránti egyre nagyobb tiszteletért a keresztények között.

Ebben az évben augusztus hónapban a 43. eucharisztikus kongresszust tartja az Egyház — s az idén Afrika szívében, Kenyában, Nairobiban. Erről majd a missziós szándék bővebben beszél. A Szentatya minden bizonnyal a kongresszusra való tekintettel ajánlotta az imaapostolság figyelmébe ezt a fontos szempontot: Imádkozzunk, hogy az Oltáriszentség iránti tisztelet, áhítat, szeretet növekedjék a hivő közösségben.

A nagy téma ottan az Oltáriszentség és a család lesz, s azért mi ebben a hónapban különlegesen arról elmélkedünk,mi az Oltáriszentség tiszteletének, szeretetének a kapcsolata az imaapostolkodás nagy táborával. Mi is ehhez a táborhoz tartozunk napi önfelajánlásunkkal, vagy amikor imánkat, munkánkat, szenvedésünket Jézus áldozatával együtt a Szűzanya keze által fölajánljuk a jó Istennek. Arról nem kell szólnunk, hogy az imaapostolkodás áhítatának központjában mindig ott volt az Oltáriszentség. Az első eucharisztikus kongresszustól (Lourdes) kezdve a gyakori áldozás sürgetése, ezen belül is a gyermekek gyakori áldozása. A hívek, akik az imaapostolkodás körébe tömörülnek, mindig elöljártak, jeleskedtek az oltáriszentségi áhítat, gyakori áldozás, a szentmisén való részvétel területén. S ez jól is van így, hiszen a nagy Aquinói Szent Tamás megállapítása szerint az Oltáriszentség felé irányulnak a többi szentségek. Hisz az nem más, mint az egyetlen megvalósult áldozatnak a megjelenítése, valósággal jelenlevővé tétele minden idők minden hívője számára. Belőle él az Egyház, amint Krisztus megváltó halála az Egyház életének, létének gyökere és forrása.

Mi, az imaapostolkodás buzgó hívei három különleges mondatra legyünk figyelmesek ebben a hónapban, amikor mélyítjük az Oltáriszentség iránti áhítatunkat, és imádkozunk, hogy ez az áhítat, ez a tisztelet, ez a szeretet, ez a ragaszkodás mindenütt jelen legyen az