A Szív, 1985 (71. évfolyam, 1-12. szám)
1985-07-01 / 7. szám
307 nyel. Lapos, monoton hangon, de nagyszerűen tudott vitatkozni. Öltözetét tudatosan elhanyagolta. Nehéz, bonyolult és talán kissé erőszakos személyiség alakult ki benne. Nehezen tudott beilleszkedni a megalkuvásoktól terhes társadalomba. Az intézményes vallásosságot elvetette, mert rokonai között több szigorú, vallásos zsidó volt. Szülei viszont agnosztikus zsidók voltak, akik sokat adtak az akkori társadalmi szokásokra. Megütközve látták, hogy Simone lányuk a munkanélküliekkel követ tör, és az ő színvonalukon él szolidaritásból. Mint tanár egy évre otthagyta a tanítást, gyári munkás lett Párizsban, hogy megossza velük nyomorúságos életüket. Egyetemi végzettségét eltitkolta, hogy ez se legyen akadály közötte és az egyszerű, tanulatlan emberek között. Közben állandóan „éhezte és szomjúhozta az igazságot'. Mielőtt Hitler csapatai elfoglalták Párizst, szüleivel Dél-Franciaországba ment, ahol találkozott egy francia dominikánussal, Perrin atyával, aki nagy tapintattal vezette a jó Isten felé. Ekkor már gyakran járt misére, imádta Krisztust az Oltári- szentségben, de a meg keresztel kedéstől vonakodott. Teljesen azonosította magát a szegényekkel, szenvedőkkel és a hitetlenek nyomorúságával. Ügy érezte, Isten arra hívta, hogy a kereszténység és a nem keresztény világ metszőpontjában éljen. A legnehezebb mezőgazdasági munkát vállalta, és közben az éhezőkkel érzett szolidaritásában erősen böjtölt. Később, amikor az USA- ba és Angliába került, akkor sem evett többet, mint amennyi a megszállt Franciaországban élők háborús fejadagja volt. Kérte, hogy ejtőernyővel dobják le Franciaország területén, hogy ténylegesen részt vehessen a francia ellenállási mozgalomban, és ne legyen jobb dolga, mint az ott élőknek. E kívánságát nem teljesítették, de megkérték, hogy írásaival segítse honfitársait. Ezek az írások kincsesbányái a bölcsességnek és keresztény misztikának. Nem csoda hát, hogy olyan írókat és gondolkodókat inspirált, mint T. S. Elliot, Albert Camus, Francois Mauriac, Gabriel Marcel, Németh László és Pilinszky János.