A Szív, 1985 (71. évfolyam, 1-12. szám)
1985-07-01 / 7. szám
305 a Magnificat. Mély vallásos érzülete egész munkásságának alapvető eleme. Művészetét és életét egyaránt a hit alapjaira építette. A zenei formákban megtestesítette a lutheránus reformáció hatására megérlelődött erkölcsi elemeket és az életről alkotott egyéni felfogását. Buzgó hivő volt, aki életét és tevékenységét vallása ügyének szentelte. Naponta átélte az Istenhez való felemelkedés vágyát, és kompozícióiban hangot adott annak a fájdalmas eseményektől kísért lelki fejlődésnek, amely a megtisztult szellemet az Örökkévaló birodalmába juttatja el. Egy szerzetes türelmével és alázatosságával dolgozott. A zeneszerzés számára alapvetően vallásos tevékenység volt, amely Isten dicsőségét szolgálta. Kottáinak kéziratát az S.D.G. (Soli Deo Gloria) rövidítéssel látta el. Kortársai a legnagyobb orgonaművésznek tartották, de Bach minden dicséretet szerényen hárított el. „Bárki elérheti ezt az eredményt, ha annyit gyakorol, mint én” - mondotta. Általános klasszikus műveltséggel rendelkezett, tudott latinul, beszélt franciául és olaszul, szívesen vitatkozott teológiai kérdésekről. Erős fizikuma hozzásegítette a feszített, rendkívül termékeny alkotómunkához. Élete végén azonban látása meggyengült, hiszen hosszú éveken át az éjszakába nyúlva, gyertyafény mellett komponálta monumentális zeneműveit. 1750 elején Taylor angol szemorvos megoperálta, de ettől kezdve már nem gyógyult meg. Július 28-án halt meg. A halála előtti percekben felesége felé fordult, és ezt suttogta: „Énekelj valamit, Magdolna, énekelj el nekem egy szép halotti dalt, mert elérkezett az órám!. . .” „Mindnyájan az ágya körül térdeltünk — olvashatjuk a feleség visszaemlékezéseiben. — Először haboztam, de Isten erőt adott ahhoz, hogy eldaloljak egy vallásos éneket: Hallgasd, hallgasd! egy hang azt mondja nekünk, hogy minden halandó. Erre a dalra komponált egyszer egy szép és megható koráit, Kis könyv orgonára c. művében. Gyermekeim halkan bekapcsolódtak az énekbe. És amint énekeltünk, arca a megtalált béke nemes kifejezését öltötte magára. Csendben, az égre mosolyogva hunyt el. . . ” T