A Szív, 1985 (71. évfolyam, 1-12. szám)
1985-01-01 / 1. szám
25 FI ATA LÓKNAK Szabó Ferenc „HISZEK .. A hit A hitvallás első szavával valami nagyon fontosat mondunk el önmagunkról. Kijelentem: „Személyesen meg vagyok győződve, hogy Isten létezik, hogy szeretetét Jézus Krisztusban kinyilatkoztatta, és teljes bizalommal az üdvözítő Istenre hagyatkozom.” Mi tehát a hit? Meggyőződés és önátadás. A meggyőződésemben benne van az értelem ismerete is; de a hivés tette sokkal több, mint (kinyilatkoztatott) igazságok elfogadása, igaznak tartása. A szabadság tette is, a szív „igen”-je és odaadása is Istennek. Más szóval: a hitben benne van a bizalom (remény) ésa szeretet is. így is mondhatjuk: hinni annyi, mint találkozni egy Személlyel (Istennel Jézus Krisztusban), bizalommal reá hagyatkozni, és egész életünket elkötelezni, hogy Lelke szerint éljünk,és gyümölcsöt hozzunk a szeretetben. Velem együtt minden keresztény ezt mondja: „Hiszek . . Tehát hitünket végeredményben közösen valljuk meg. így mutatjuk meg, hogy egy közösség, „egy-ház” vagyunk. Ezért mondhatjuk, hogy az egyház hitből fakad, születik. A hit által teremtjük meg a legbensőbb kapcsolatot Istennel, Atyánkkal, és az őszinte testvériséget az emberek között. A hit által „szövetségre” lépünk Istennel, és szövetségese leszünk az embereknek. Az igazi hit nem elidegenedés önmagunktól és másoktól, nem ,,ópium” (kábítószer), amellyel elaltatjuk a világért vállalt felelősség- tudatot, nem menekülés a földi feladatok elől. A hit nem szorít gettóba; nem ment fel attól, hogy vállaljuk emberi felelősségünket, hanem inkább jobban kötelez, hogy minden emberrel vállvetve dolgoztunk az emberibb, testvéribb világ építéséért, tehát hogy az igazság, az igazságosság, a szabadság és a szeretet uralkodjék. Jézus legfőbb parancsa az Isten- és emberszeretet, és az utóbbi elválaszthatatlan az előbbitől. Itt kezdődő szemelvényrovatunk a Snagom Duha című zágrábi horvát kiadvány átdolgozott szövegeként került Szabó Ferenc Életadó Lélek című összeállításába.
