A Szív, 1985 (71. évfolyam, 1-12. szám)

1985-05-01 / 5. szám

231

a hiteles keresztény hit szellemével összhangban eligazodni. Ez a fontosabb — és (valljuk be) a nehezebb, a kényesebb kérdés.

— A székesfehérvári püspök nyilatkozatával és a saját cikkemmel kapcsolatban szeretném hangsúlyozni a következőt: Mind a kettő a Szeretetláng című füzetről szól, nem pedig arról az asszonyról, akinek nyilvánvalóan rendkívüli lelki élményekben volt része. Az asszonyt és az ő élményeinek természetét és tartalmát a maguk valóságában alig páran ismerik. Ha föltesszük a kérdést, hogy a kiadványban éppen a kifogásolható idézetek mennyire híven tükrözik az asszony élményeit: erre a kérdésre egyikünk sem tud felelni. A székesfehérvári püspök sem erről beszél; hanem veszi a kinyomtatott és terjesztett füzetet és — lévéna kinyilatkoztatott krisztusi igazság illetékes őre - kijelenti a füzetről, hogy több lényeges pontja nem áll összhangban a keresztény tanítással és a józan egyházi gyakorlattal. — Mint a püspök teszi, én sem mondok semmilyen ítéletet az asz- szonyról. Azon egyszerű oknál fogva, hogy nem ismerem őt.

Lássuk most a leveleket.

Ontarióból írja egy női olvasónk:

„Nem merül fel Önben a kérdés, hogy az említett (székesfehérvári püspöki/ hivatal nem önrendelkező hivatal, és a felette álló, úgynevezett, mondva csinált Egyházügyi Hivatal arra van hivatva, hogy mindent, ami Istentől jövő vagy isteni eredetű, elnyomjanak vagy elferdítsenek?" - Ez a kérdés itt csak a Szeretetláng című füzet elmarasztalására vonatkozik; én is csak ahhoz szólok hozzá. Őszinte meggyőződésem az, hogy a székesfehérvári püspök szabadon. Krisztus nevében és Krisztus szellemében járt el.

„Ha Önnek, Főtisztelendő Úr, nincs hit a szívében a magánkinyilatkoztatások iránt, miért igyekszik a hívőket eltéríteni attól/'

„Mi rossz származott abból, hogy amióta én és többen San Damianóba elzarándokoltunk, fokozottabb Szűzanya-tisztelők és rózsafüzér-imádkozók lettünk?" — Azt hiszem, erre a kérdésre világos és kielégítő választ írtam az 1982-es évfolyam 14. és 15. oldalán. (Kívánságra fénymásolatban szívesen megküldöm.)

„Nem azért fizetünk elő A Szívre sem, hogy hitünkben megzavarjanak, hanem segítsenek megtartanunk azt!"

„Mi kifogása lehet a Főtisztelendő Úrnak a fatimai harmadik titokról? Az, hogy a pápák nem merték közzétenni a tartalmát, erős bizonyítéka a létező harmadik titoknak." — Ez nem olyan biztos. Ha több egymást követő pápa közül legalább egy meg lenne győződve a harmadik titok valódiságáról, fontosságáról, hasznosságáról, akkor nem hallgatná el. Ha a pápák, akikre az állítólagos tiA guadalupei kegy kép