A Szív, 1985 (71. évfolyam, 1-12. szám)
1985-05-01 / 5. szám
197 giaí felkészültséggel mennek az ország vezetését átvenni; de irtják azt a másik fiatalt, aki szintén tanult, csak esetleg más ideológiának a híve, vagy a saját ideológiájuk egy másik szárnyának a híve. Csak gondoljunk arra, amikor Kongóban a hatalomátvétel, a Csombe- Lumumba-féle harc folyt: a végén rámentek a legjobbak, a legképzettebbek, a vezetésre rátermettek, és ma is hol áll még az ország? A közép-amerikai harcoknál — ezt sokszor szeretik megmutatni a televíziós filmoperatőrök — mind a két oldalon bennszülött áll a másikkal szemben. Nem zsoldoskatona pusztítja őket; egymást pusztítják, éspedig azért, mert a másik másképp gondolja el Costa Rica, Nicaragua, San Salvador vagy más kis országnak a kormányzását, szociális fejlődését és jövőjét. A fiatalságnak a jövőre kellene gondolnia, s megdöbbentő az a szó, amit egy emigráns fiatal kimondott: „Jövő? Ezt a szót nem értem!” „Mégis: mi lesz, ha megéled a harminc évet?” „Én megélem a harminc évet?" És szemébe nevetett a kérdezőnek. Az életerős fiatalság legjobb része nem épít; nem ásó, nem kalapács, nem fúró van a kezében, nem vakolókanál, nem mérnöki vagy orvosi műszerek, hanem fegyver. És irtja azt a másik fiatalt, a harmadik világ másik fiatalját, aki másképp gondolja el a harmadik világ jövőjét. Ezen a szomorú tényen fordul meg a helyzet! Mégis: nekünk imánkat azzal a hittel kell végeznünk, amelyet a nagy francia költő, Charles Péguy így fejezett ki: „Bizalommal kell lenni Isten iránt, gyermekem; Ő bizalommal volt irántunk. Reményünket Istenbe kell vetnünk; Ő a reményét belénk vetette. Hitelt kell adnunk Istennek; Ő hitelt adott nekünk. . . Isten tőlünk tette függővé a Fiát, és a mi üdvösségünket, és így még a saját reményét is; és mi ne vetnénk őbelé a reményünket?!” Micsoda gazdag imaszándék május hónapjára: nőjön fel, váljon nagykorúvá a harmadik világ! Az emberiség többségét alkotó harmadik világ. Ott is az óriási százalékban jelenlevő fiatalság nőjön fel teljes emberségre, élje meg a teljes kereszténységet. Tanuljon meg teljes bevetéssel a többiek javára dolgozni. Mintha a názáreti Jézus ezt az utat mutatta volna meg a világnak, s mi lassanként rájövünk: Ő az út, Ő az igazság, Ő az élet. **************************************** i
