A Szív, 1985 (71. évfolyam, 1-12. szám)

1985-01-01 / 1. szám

10

— Jónás megpróbált ellenszegülni: az Ur azonban a maga irgalmasságtól és szeretettől fűtött konokságával erősebb a prófétánál: Másodszor is kiadja a parancsot Ninive megtérítésére. Ez a nagy város minden gonoszságnak, romlottságnak és az Isten népe elleni minden ellenségeskedésnek a központja. Jónás istenítéletet hirdet: „Még negyven nap, és Ninive elpusztul.” Ez a beszéd rövid, hideg, kihívó; nem sok lélektani finomságról tanúskodik. Jónás előre örül , hogy Ninive lakói majd ügyet sem vetnek szavára, és szörnyen elpusztulnak; az ószövetségi átlagember vele együtt örül. Ninive lakói azonban hisznek: komolyan veszik Istent; bűnbocsánatot tartanak, megtérnek. „Ki tudja? Hátha megengeszte- lődik Isten, elfordul haragos nekibúsulásától, és nem veszünk el!” Bekövetkezik, ami az átlagzsidót teljesen elképeszti: „Isten megbánta a rosszat, amelyről azt mondta, hogy rájuk hozza; végül is nem hozta rájuk.”

Jónás könyve hármas megtérésről szól. Megtér Jónás; amikor menekülni próbál a nem szája íze szerinti feladat elöl, Isten nem állít helyébe mást, hanem kemény következetességgel és kitáró szeretettel betöri őt küldetésébe. Megtér Ninive; a könyv népies naivsággal írja le ennek a megtérésnek minden élőlényt átfogó teljességét. Megtér maga az Isten is; ezt remélik Ninive lakói, és nekik lesz igazuk a szűk látókörű, soviniszta prófétával szemben. Persze naiv emberi beszéd azt mondani, hogy Isten „megtér”: de csak így tudjuk megfogalmazni, hogy Isten hozzánk való viszonyában nem elvont, merev, statikus eszme, hanem személyes, élő, szerető lény.

(E) Márk 1,14-20: „Térjetek meg, és higgyetek az evangéliumnak!”

János bebörtönzése Jézus számára égi jel: most neki kell elkezdenie nyilvános működését.

— Márk töményen összefoglalja Jézus evangéliumát. Ennek első része meghirdetés: „ Beteljesedett az idő”, az üdvösségtörténet új, döntő és végső szakaszába ért, „és közelivé vált Isten Királysága”: ami eddig csupán remény volt, most a fellépő Jézusban jelenlevő valósággá vált; Isten királyi uralma és a- tyai szeretete immár az egész világ, minden egyes ember életében gyökeret verhet és kibontakozhat. Jézus evangéliumának második része felszólítás: Váljatok olyanná, hogy Isten Királyságát be tudjátok fogadni, „változzatok meg bensőtökben, térjetek meg”; és feltétel nélkül adjátok át magatokat Isten szavának, vezetésének, „higgyetek az Örömhírnek!”- Két te stvérpár mindj árt át is adja magát Isten Királyságának. Jézus szemet vet rájuk, meghívja őket, ők pedig azonnal és feltétel nélkül társaivá, küldötteivé válnak.