A Szív, 1985 (71. évfolyam, 1-12. szám)

1985-03-01 / 3. szám

143 KÉRDÉSEK SZIGORÚAN ÖNMAGUNKHOZ 1. Mit felelne annak, aki megmagyarázná Önnek, hogy amikor imádkozik, tulajdonképpen csak saját magával beszélget, csak mene­déket keres olyan valakinél, aki nem is vesz tudomást magáról, hisz annyi baja volt már Önnek, és ha egyáltalán segített valaki magán, az mindig más volt, sose Isten; vagy ha az illető megmagyarázná Önnek, hogy az az Isten, akiben hisz, az csak az Ön fantáziájában létezik? 2. Mit tenne, ha egy kissé rongyos és mosdatlan ember — aki­ről tudja, hogy a saját hibája és/vagy butasága miatt aznap még nem evett — becsöngetne Önhöz, este, amikor a tévé előtt ül, valamit enni kérne, és Önnek lenne valami, amit odaadhatna neki, ha akar? 3. Mit mondana, ha valaki — akárhol —, egy katolikus, el­kezdené fejtegetni Önnek, hogy nem kell járni vasárnapi misére, hisz az sehol nincs az evangéliumokban, s hogy mindaddig, amíg Ön he­lyesen él, egyáltalán nem kell templomba mennie? A vatikáni Katolikus Nevelésügyi Kong­regáció ez év elején engedélyt adott az Opus Dei nemzetközi vallásos szer­vezetnek arra, hogy Rómában tanul­mányi központot hozzon létre. Ez le­hetővé teszi majd, főleg a szervezet tagjainak, hogy ott teológiai és kánonjogi tanul­mányokat folytassanak, és akadémiai fokozatokat szerezzenek már létező navarrai egyetemükön (Spanyolország). A leendő tanulmányi központnak még nincs meg sem a helye, sem az, hogy hány diáknak tud majd helyet bizto­sítani. A sokat kritizált Opus Dei szer­vezetnek, ami 1928-ban jött létre Spanyolországban az egyház támogatá­sára anyagi ügyekben és politikai kö­rökben, ma 87 országban 74000 tagja van. II. János Pál pápa 1982-ben a szervezetet a személyi prelatúra rangjá­ra emelte; ezáltal közvetlenül a vatiká­ni Püspöki Kongregáció felügyelete alatt áll. A szervezet egyházmegyén­kénti ellenőrzésének pontos szabályo­zása doktrinális, liturgikus és paszto- rális szempontból folyamatban van. Az Opus Dei tagjai elköte­lezik magukat „a kereszté­nyibb élet előmozdítására és a családi, társadalmi és munkahelyi kötelességeiknek lehető legtökélete­sebb teljesítésére”. • Az Egyesült Államok Kongresszusának összetétele a következő módon oszlik meg vallási szempontból: 141 képviselő katolikus, 76 egyesült methodista, 68 episzkopá- lis, 56 presbiteriánus, 49 baptista, 23 lutheránus, 22 másféle protestáns, 38 zsidó, 12 mormon és 3 vallási el­kötelezettség nélküli. • A chilei san­tiagói székesegyházban idén január 22- én a mise végén néhány hivő jelszava­kat kezdett kiáltozni a katonai kor­INNEN-ONNAN I

Next

/
Thumbnails
Contents