A Szív, 1984 (70. évfolyam, 1-12. szám)
1984-11-01 / 11-12. szám
554 hembe, hogy följegyeztesse magát Máriával, feleségével együtt, aki áldott állapotban volt. Miközben ott tartózkodtak, elérkezett Mária szülésének napja. Megszülte elsőszülött fiát, pólyába takarta és jászolba fektette, mert nem kaptak helyet a szálláson. Azon a vidéken pásztorok tanyáztak kinn a szabadban, és éjszaka őrizték a nyájukat. Egyszerre csak ott állt előttük az Úr angyala, és az Úr dicsősége beragyogta őket. Nagyon megijedtek. De az angyal bátorította őket: „Ne féljetek! Nagy örömet hirdetek nektek és az egész népnek: Ma született az Üdvözítő Dávid városában. Ő a Messiás és az Úr. Ez a jele: Kisdedet találtok pólyába takarva és jászolba fektetve.” Hirtelen nagy mennyei sereg vette körül az angyalt. Dicséretet énekeltek az Istennek: „Dicsőség a magasságban Istennek, És békesség a földön a jóakaratú embereknek!” Miután az angyalok visszatértek a mennybe, a pásztorok így biztatták egymást: „Menjünk át BetlehembeiHadd lássuk a történteket, amiket az Úr hírül adott nekünk.” Odasiettek, és megtalálták Máriát, Józsefet és a jászolban fekvő kisdedet. Miután látták, elhíresztelték azt is, amit már előbb megtudtak a gyermekről. Aki csak hallotta, csodálkozott a pásztorok elbeszélésén. Mária pedig szívébe véste szavaikat, és el-elgondolkodott rajtuk. A pásztorok azután hazatértek. Dicsérték és magasztalták Istent mindazért, amit úgy láttak és hallottak, ahogy az angyal előre megmondta nekik. Nyolc nap múltán, amikor a gyermeket körülmetélték, a Jézus nevet adták neki. így nevezte őt az angyal, mielőtt fogantatott. (Lk 2,1-21) Jézus gyermekkora József ács volt Názáretben, egy a többi kézműves (takácsok, festők, szabók, kovácsok, kőművesek stb.) között. József és Mária akisemberek mindenna„Elment mindenki a saját városába, hogy feljegyeztesse magát.”
