A Szív, 1984 (70. évfolyam, 1-12. szám)
1984-11-01 / 11-12. szám
515 Ezzel, mint Peter Riga megjegyezte, a bíróság döntésének végső alapját az életre vonatkozó kvalitatív megfontolások adták meg. Még jelentősebb azonban annak a hangsúlyozása, hogy csak bíróság dönthet ilyen problémákban. Ez a megállapítás a bírói hatalmat kiterjeszti a mindennapi orvosi gyakorlat területére, és megköveteli, hogy az életfenntartó eszközök mindaddig használatban maradjanak, amíg a bíróság azok visszavonását jóvá nem hagyta. A család kívánsága vagy a beteg állapotában bekövetkező változás bírói jóváhagyás nélkül nem vehető figyelembe. Richard McCormick véleménye szerint a bírói hatalom ilyen természetű kiterjesztése a személyes jólétet veszélyezteti, mivel személyes szempontok figyelmen kívül hagyása ,,mindig a személytelenné válás és az elnyomás veszélyét jelentik az orvosi gyakorlat és az élet más területei számára is.” Ennek a megjegyzésnek a fontosságát a Spring-ügy világosan bizonyította. Ez a 78 éves, lassan szenilissé váló beteg visszautasította a vesedialízist. A kórház a bírósági előzmények hatására megtagadta kívánságának teljesítését. Az ügy Massachusetts állam bírósága elé került, és mire a végső döntés több mint egy évvel később megszületett, a beteg már meghalt a ráerőszakolt kezelés megalázó elviselése közben. Joseph Fox 83 éves szerzetes esetében, aki egy egyszerű műtét közben elvesztette eszméletét, a testi önrendelkezés elve alapján engedélyezte a légzőkészülék kikapcsolását a New York-i Legfelsőbb Bíróság. Előző döntések érveit figyelmen kívül hagyva a bíró ebben az esetben abból a tényből indult ki, hogy Fox testvér elöljárójával megbeszélte a mesterséges életbentartás kérdését, és „világosan kijelentette, hogy az adott körülmények között nem egyezne bele a légzőkészülék használatába” Az étel és ital visszavonásával kapcsolatos perek még komplikáltabbá tették a jogi helyzetet az Egyesült Államokban. Claire Conroy, fokozatosan előrehaladó szenilitása miatt, unokaöccsének gyámságában egy öregotthonba került 1979-ben, ahol állapota egyre rosz- szabbá vált. 1982 nyarán kórházba került, hogy lábát amputálják, amihez gyámja megtagadta a hozzájárulást. Az ebből fakadt jogi vita folyamán az orvosok szükségesnek látták a beteg mesterséges táplálását, aminek megszüntetését a gyám később követelte azon az alapon, hogy az csak az üszkösödéssel együttjáró fájdalmas szenvedését hosz- szabbítja meg. Az elsőfokú bíróság beleegyezett a követelés teljesítésébe, felsőbb fokon azonban azt megtagadták azzal az indokkal, hogy a törvény nem ítélhet senkit sem éhhalálra. Az ügy New Jersey állam Legfelsőbb Bírósága előtt van, ahol azt nemrégen tárgyalták abban a reményben, hogy a döntéssel sok hasonló esetre is fényt vethetnek majd. Közben Claire Conroy már elhunyt a csővel a gyomrában.
