A Szív, 1984 (70. évfolyam, 1-12. szám)

1984-02-01 / 2. szám

49

ÁLTALÁNOS:. . .az evangélium oooooooooooooooooooooooooo beépüléséért minden faj művelődésébe. LELKISÉG

OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO

A Szentséges Atya homíliáiban, buzdításaiban sokszor használja a kitételt: inkulturáció. A havi imaszándék most alkalmat ad ennek a nagyon fontos programnak és nagyon fontos ténynek jobb megértésére, és a fontos szándékért való alázatos imádságra.

Mit is értünk inkulturáción? Pontosan tudjuk, hogy az Üdvözítő megváltó halála az egész emberiség javára történt. Hogy napkeletről, napnyugatról, északról, délről összegyűjtse Isten szétszórt gyermekeit, akik sok mindenben különböznek egymástól — színben, nyelvben és kultúrában is. Vannak fehérek, vannak feketék, vannak együgyűek és bölcsek. Az Isten megváltó szándéka az embert tartotta maga előtt, az embert akarja üdvözíteni. Ez az ember nem mint magányos sziget áll a világban. Mindenki egy törzs, egy faj múltját, hagyományát, kultúráját hordozza magában. Az evangélium, ha valóban az emberhez akar szólni, ha valóban az embert akarja fölemelni, ha

Bókósi Irtván / /

HAVI IMASZANDEKOK

valóban az embert akarja Isten gyermekévé tenni, úgy kell szóljon az emberhez, hogy eleven, építő része legyen annak, amit magában hord, amit örökölt, annak a kulturális környezetnek, amelyben született és nevelkedett. A régi nagy jezsuita missziósok álma — hogyan lehet a kínai kultúrába beépíteni a kereszténységet, hogyan lehet nagy kultúrákat áthatni a kereszténység kovászával — most kezd beérni.

Mikor a Szentatya 1982. május 20-án külön pápai bizottságot rendelt ennek az ügynek a szolgálatára, sokan meglepődtek. Hát nem elég, hogy a katolikus nevelésről egy pápai bizottság gondoskodik? Van Tudományos Akadémia. Ott van a katolikus egyetemeken a Kutató Központ, és a Szentszéknek állandó megbízottja van az Egyesült Nemzetek nevelésügyi, tudományos és művelődésügyi szervezeténél, az UNESCO-nál. A Szentatya az államtitkárhoz, Casaroli bíboroshoz írott levelében kijelentette, hogy ez mind nem elég, és pontosan kifejtette, milyen szempontok vezették ennek a sajátos pápai bizottságnak a megalapításában. Alapvető fontosságú az, amiről itt szó van: az inkulturáció. A keresztény üdvözítő üzenet, a jó hír és a kultúrák kö-