A Szív, 1984 (70. évfolyam, 1-12. szám)
1984-10-01 / 10. szám
478 Foglaljuk össze. Minél több fejfájástól és gondtól óvjuk meg gyermekeinket, annál több bajuk lesz. Minél jobban elhalmozzuk őket, annál tehetetlenebbek. Minél többet gondolkodunk helyettük, annál kevésbé használják saját fejüket. Tehát ne is törődjünk gyermekeinkkel? De igen! Ne vigyük azonban túlzásba. Gondolkodjunk velük együtt. Tervezgessünk velük. Keressük a megoldásokat és építsük a hidakat együtt. Helyettük és nélkülük ne tegyünk az ő nevükben semmit. Kivétel a csecsemő. Milyen keserves azonban az, amikor tizennyolc éveseink is még mindig csak csecsemők! Norma Joan Paul EGY GYERMEK - KÉT NYELV (Canadian Scene) A nem angol nyelvű szülők közül sokan aggodalmaskodnak azon, hogy a kisebbségi nyelv milyen hatással van gyermekük iskolai előmenetelére. Ez a probléma természetesen nemcsak a szülőket foglalkoztatja, hanem a tanítókat, tanárokat is. A helyzet ugyanis az, hogy a nemzetiségi csoportok nyomás alatt vannak, hogy beilleszkedjenek a kanadai életbe, másrészt viszont nyilvánvaló, hogy más nyelvek és életkörülmények ismerete a gyermek számára nemcsak hasznos, hanem gyakran büszkeség forrása is. Az elmúlt másfél évtizedben szinte robbanásszerűen megnövekedett a kanadai iskolákban a nem angol anyanyelvű tanulók száma. Az Ontario Institute for Studies in Education alaposan tanulmányozta ezt a kérdést, és nyilvánosságra hozta munkája eredményét. Mindenekelőtt azt az eddig „magától értetődőnek” tartott álláspontot cáfolta meg, mely szerint az idegen anyanyelv az angol megtanulása és általában a tanulás ártalmára van. Ennek épp az ellenkezője igaz. Azok, akik otthon, esetleg bizonyos mértékig az iskolában is más nyelven beszélnek, nagy többségükben az átlagnál jobb tanulók. Különösen azok, akik nemcsak az angolt, hanem anyanyelvűket is tökéletesen beszélik. Megállapították, hogy az ilyen gyerekek fokozott elemzőképességgel rendelkeznek, jobban érzik, tehát jobban is tudják a nyelvet, képzelőerejük javul, értelmességük gyorsan szélesedik. Az analitikus képességet már maga az is javítja, hogy a gyermek érzi és látja a különbségeket, ha kétnyelvű. Érdekes módon azt is megállapították, hogy az angolul és egy kisebbségi nyelven beszélők sokkal gyorsabban megtanulnak franciául, mint azok, akik csak egy nyelvet tudnak. A nyelvészek most sürgetik az „etnik" szülőket: kellő időben határozzák el, hogy a gyermekkel meg akarják-e tartatni az anyanyelvet. Ha a megtartás mellett határoznak, arra kell törekedniök, hogy gyermekükkel otthon következetesen az anyanyelven beszéljenek.