A Szív, 1984 (70. évfolyam, 1-12. szám)
1984-10-01 / 10. szám
465 mítható betegek esetében) nem lehet hasonló eredményről beszélni. Elhamarkodott, nem jól átgondolt bírósági döntések és törvények nemcsak megelőzték a társadalmi összhang kialakulását, hanem újabb erkölcsi nehézségeket is teremtettek. A híressé vált Quinlan döntés hatására napjainkig több tagállam hozott úgynevezett „természetes halálra” vonatkozó törvényt, és 1983-ig mintegy 59 idevonatkozó törvényjavaslat került napirendre több mint negyven törvényhozó testület előtt. Egy kaliforniai kuMrs. Quinlan két pappal tatás azt bizonyította, hogy az ilyen irányú törvényhozás egyik következménye az, hogy a betegek tíz százalékát a szükségesnél több kezelésben részesítik, ami kikerülhetetlenül magával hozza a beteg emberi méltóságának csökkenését, valamint a szociális és pszichológiai terhek növekedését. Az életfenntartó eszközök visszavonására vonatkozó döntés mindig bizonytalanságokkal jár együtt. A szenvedés értékének, a társadalmi és lelki kapcsolatoknak minden személy számára más erkölcsi jelentősége van. Következésképpen az ilyen természetű döntés nagy súllyal nehezedik a lelkiismeretre, még akkor is, amikor azt beszámítható és felelősségtudattal rendelkező betegek hozzák meg. Amikor pedig a döntés jövőben bekövetkezhető beszámíthatatlanságra vonatkozik, ennek a nehézségnek a súlya sokszorosan megnagyobbodik, mivel nagyon nehéz a beteg helyzetében esetleg előálló és gyorsan változó körülményekről eleve pontos képet alkotni. Hasonlóan nehéz
