A Szív, 1984 (70. évfolyam, 1-12. szám)
1984-10-01 / 10. szám
451 Derecskéi János ZARÁNDOKLAT„MÁRIA ANYA”HÁZÁBA 1950. november 1-én XII. Pius pápa 600 bíboros és püspök, valamint hívek százezrei előtt ünnepélyesen kijelentette, hogy Mária mennybevitele katolikus hittitok, azaz dogma. Ugyanebben az időben az izmiri püspök tudományos dolgozatot adott ki, amelyben azt tárgyalja, hogy a mennybevitel minden valószínűség szerint Efezusban, Szent János apostol és efezusi püspök lakóhelyén történt. A régi Efezus, amelynek csak romjai maradtak meg, Törökország délnyugati részén, a Földközi-tenger partján fekszik, Izmirtől kis távolságra. Az első világháború után sok magyar munkás, különösen építőmunkás vándorolt ki Törökországba, ahol új főváros épült, vasútvonalak, széles autóutak készültek. A munkások családjaikkal együtt vándoroltak ki. A török kormány engedélyével a magyar külügyminisztérium két lelkészt küldött ki Törökországba: az egyiket Isztambulba, a régi Konstantinápolyba, a másikat Ankarába, az új török fővárosba, hogy a családokat lelkileg gondozzák, különösen a gyermekekkel foglalkozzanak, hogy azok hitükben, nemzeti érzésükben megmaradjanak. így kerültem ki én is Törökországba, foglalkoztam magyar gyermekekkel, és más anyanyelvú'ekkel is, akik hozzám fordultak. A Bo/dogságos Szűz Efezusból vétetett fel a mennybe. Efezus, ha romokban is, Törökországban fekszik. Felmerült a gondolat: illő volna meglátogatni azt a helyet, ahol Mária élt, és ahonnan fölvétetett a mennybe. Kik voltak az első zarándokok Ankarából Efezusba? Magyar asszonyok voltak. Nevükre is emlékszem; az egyiket Czunyi Imréné- nek hívták, egy szerelőmester felesége volt, aki küldött nekem a forrásvízből, amelyből Mária is merített, és küldött abból a virágból, amelynek ősét Mária öntözte. Krisztus Urunk sírját is,azelsőhúsvétkor, előbb látogatták meg a jó asszonyok, mint az apostolok. Ugyanígy történt pár évtizeddel ezelőtt: Mária égbe emeltetésének helyére, Efezusba előbb mentek ki Ankarából jámbor asszonyok, mint papjaik. Illőnek gondoltuk, hogy mi, papok is elzarándokoljunk az efezusi kegy he lyre. Guérau atya, a francia követség lelkésze, aki az örmény katolikusokat is gondozta, és e feladatából kifolyólag sokat utazgatott vidéken, megszervezte a kegy hely re való utazást. Egy nő a chilei követségről, két magyar asszony, két örmény katolikus asszony és jómagam elfogadtuk a meghívást. 1951 nyarán, július hó egyik napján indultunk. A távolság Ankara és Efezus között kb. 1000 kilométer. Reggel vágtunk neki, azon
