A Szív, 1984 (70. évfolyam, 1-12. szám)

1984-10-01 / 10. szám

451 Derecskéi János ZARÁNDOKLAT„MÁRIA ANYA”HÁZÁBA 1950. november 1-én XII. Pius pápa 600 bíboros és püspök, valamint hívek százezrei előtt ünnepélyesen kijelentette, hogy Mária mennybevitele katolikus hittitok, azaz dogma. Ugyanebben az időben az izmiri püspök tudományos dolgoza­tot adott ki, amelyben azt tárgyalja, hogy a mennybevitel minden va­lószínűség szerint Efezusban, Szent János apostol és efezusi püspök lakóhelyén történt. A régi Efezus, amelynek csak romjai maradtak meg, Törökország délnyugati részén, a Földközi-tenger partján fek­szik, Izmirtől kis távolságra. Az első világháború után sok magyar munkás, különösen építő­munkás vándorolt ki Törökországba, ahol új főváros épült, vasútvo­nalak, széles autóutak készültek. A munkások családjaikkal együtt vándoroltak ki. A török kormány engedélyével a magyar külügymi­nisztérium két lelkészt küldött ki Törökországba: az egyiket Isztam­bulba, a régi Konstantinápolyba, a másikat Ankarába, az új török fő­városba, hogy a családokat lelkileg gondozzák, különösen a gyerme­kekkel foglalkozzanak, hogy azok hitükben, nemzeti érzésükben meg­maradjanak. így kerültem ki én is Törökországba, foglalkoztam ma­gyar gyermekekkel, és más anyanyelvú'ekkel is, akik hozzám fordultak. A Bo/dogságos Szűz Efezusból vétetett fel a mennybe. Efezus, ha romokban is, Törökországban fekszik. Felmerült a gondolat: illő volna meglátogatni azt a helyet, ahol Mária élt, és ahonnan fölvéte­tett a mennybe. Kik voltak az első zarándokok Ankarából Efezusba? Magyar asszonyok voltak. Nevükre is emlékszem; az egyiket Czunyi Imréné- nek hívták, egy szerelőmester felesége volt, aki küldött nekem a for­rásvízből, amelyből Mária is merített, és küldött abból a virágból, amelynek ősét Mária öntözte. Krisztus Urunk sírját is,azelsőhúsvétkor, előbb látogatták meg a jó asszonyok, mint az apostolok. Ugyanígy történt pár évtizeddel ezelőtt: Mária égbe emeltetésének helyére, Efe­zusba előbb mentek ki Ankarából jámbor asszonyok, mint papjaik. Illőnek gondoltuk, hogy mi, papok is elzarándokoljunk az efe­zusi kegy he lyre. Guérau atya, a francia követség lelkésze, aki az ör­mény katolikusokat is gondozta, és e feladatából kifolyólag sokat utazgatott vidéken, megszervezte a kegy hely re való utazást. Egy nő a chilei követségről, két magyar asszony, két örmény katolikus asszony és jómagam elfogadtuk a meghívást. 1951 nyarán, július hó egyik napján indultunk. A távolság An­kara és Efezus között kb. 1000 kilométer. Reggel vágtunk neki, azon

Next

/
Thumbnails
Contents