A Szív, 1984 (70. évfolyam, 1-12. szám)

1984-09-01 / 9. szám

391 Minden mesterség hosszú gyakorlat eredménye. A keresztény élet nagy tudománya, hogyan megyünk keresztünkkel Jézus után. Ha rájövünk, hogy az Ő terhét viseljük, s a mi terhűnket Ő megosztja ve­lünk, akkor a kereszt, a teher, az áldozat könnyű és édes is lehet. A szeretet, az együttérző szív, a közös lélek megkönnyíti és megéde­síti. Sokszor kérjük az Urat: ,,Taníts meg minket a kereszt titkára, taníts meg, hogy először alázatosan beletörődve, aztán megnyugodva, s végül talán hálával, örömmel viseljük a keresztünket, a Te kereszte­det. Azt, amit a Te nagy keresztedből minekünk kiosztottál, hogy el­induljunk a mindenki keresztútján, és kiegészítsük a mi gyarló tes­tünkben is azt, ami még hiányzik az egész közösség, az Egyház, a vi­lág üdvösségére, Isten országának javára.” Szeptember 9 - ÉVKÖZI 23. VASÁRNAP AZ IGAZI TESTVÉRI LELKŰ LET A szentmise olvasmányai: Ez 33,7-9: A próféta nem hallgathatja el az Ur szavát, különben az elpusztultakért ö is felelős. Róm 13,8-10: A törvény tökéletes teljesítése a szeretet. Mt 18,15-20: „Ha hallgat rád, megnyerted testvéredet. ” Jézus követésének azon az útján, amelyet a múlt vasárnapi evangélium igának és tehernek mondott, de amelyet kibírunk az Ő kegyelmével, úgyhogy édes lesz és könnyű, a legnagyobb keresztünk és mindennapi terhűnk a felebarátunk. Ö van kezünk ügyében, az ő különleges szokásait látjuk, és azok bosszantanak bennünket. Egy­más idegzetére megyünk. Éppen azok, akik legközelebb vagyunk egymáshoz, hiszen mindig együtt vagyunk. A keresztény tökéletességnek, életszentségnek nagyon fontos kérdése: mit csináljunk a felebarátunk hibájával, gyarlóságával, téve­désével, bűnével? Mind a három szentírási szakasz erre felel ma. * * * Mindig melléfog és nem ér el eredményt az, akiből az alapállás hiányzik. Az alapállás a főparancs alkalmazása a felebarátra: Szeresd felebarátodat! Amit tehát érte akarunk tenni — intés vagy figyel­meztetés módján is —, amit tőle elfogadunk vagy elszenvedünk, an­nak a szeretetben van csak értelme. Abban a szeretetben, amely Szent Pál szerint a törvény igazi beteljesítése. De még mennyire az! És ha csak két főparancs van, s a második rész így szól: „Szeresd felebará­todat, mert az Isten így parancsolta,és Jézusban erre példát adott”,

Next

/
Thumbnails
Contents