A Szív, 1984 (70. évfolyam, 1-12. szám)

1984-09-01 / 9. szám

385

ÁLTALÁNOS: . . . Európa ke- oooooooooooooooooooooooooo resztény gyökereinek újjáéledéséért. LELKISÉG

Európa valamikor egysége- oooooooooooooooooooooooooo sen keresztény volt. Jaj, de meszsze estünk attól az időtől, amikor egy angol történész, Hilaire Belloc bátran mondotta: „Európa a hit, és a hit Európa." Európa eleven kapcsolatai a régi keresztény gyökerekkel bizony meglazultak, sokszor elsorvadtak. Sokszor el is szakadtak, Európa ma éppen nem keresztény állam, földrész vagy közösség. Megosztott nemcsak hitében, hanem pogány lett sokszor felfogásában, magatartásában, erkölcsében. Innen adódott Európa krízise.

Pár éve ünnepeltük Szent Benedek születésének 1500. évfordulóját: Európa atyja, az európai civilizáció, kultúra egyik megteremtője ez a nagy bencés szerzetes. Rendjének és a többi rendeknek munkája tette valamikor Európát kereszténnyé, nemcsak a maga javára, hanem az egész világ javára. Európából indultak a misszionáriusok

Békési litván / /

HAVI IMASZANDEKOK

Keletre, Dél felé és Amerikába. Minden belső megrázkódtatás, egymást gyilkoló testvérharc, széthúzás és botrány ellenére Európa érezte a felelősséget. Ha rábízatott az evangélium a fehér emberre, főleg Európára, számot kell adnia az evangélium urának! Ahova kardja elviszi a győztes királyi vagy fejedelmi zászlókat, oda a hitterjesztőknek el kell vinni a Krisztus keresztjét is. Ez lényegében így is történt mindig. A hitszakadás szétszórta a hit egységét. A protestáns Leibniz mondta, hogy nincs elég könnyünk megsiratni, hogy Európa elvesztette a hitbeli egységét.

A francia forradalom vagy a még borzalmasabb orosz forradalom szembeszállt az alapvető keresztény elgondolásokkal, elméletekkel, hagyományokkal, kincsekkel és örökségekkel. Ellenségét látta abban, aki leghűségesebb munkatársa lehetett volna az igazságosabb, szebb emberi élet kialakításában mindenki javára. Pedig Európa gyökerei annyira mélyen keresztények, hogy akarva, nem akarva minden üldöztetés, közömbösség, elhallgatás, elhazudás ellenére csak előelőtörnek a romok alól a régi kereszténység új hajtásai. Európa igenis meg tud még újulni a kereszténység szellemében, s lehet megint az a világ javára, ami valamikor volt. Romano Guardini, az olasz nevű