A Szív, 1984 (70. évfolyam, 1-12. szám)

1984-08-01 / 8. szám

354

már arra a meggyőződésre jutott, hogy a kommunizmus és az anti- kommunizmus alternatívája nem szükségszerű; nem is Nyugat és Kelet, hanem a fejlett és a fejletlen országok között van az éles ellentét.

1952-ben riói segédpüspök, két évvel később pedig a Rio de Janeiró-i érsek koadjútora lett. Montini államtitkár (a későbbi VI. Pál) engedélyével az 50-es években megszervezte a brazíliai püspökök országos konferenciáját, amelynek 11 évig elnöke volt. Helder Cäma- ra lett a Latin-Amerikai Püspöki Tanács (CELAM) létrehozásának egyik fő szorgalmazója. Látogatta a riói nyomornegyedeket, rádióbeszédeket tartott a társadalmi igazságosságról; egyre nagyobb népszerűségre tett szert. A II. vatikáni zsinat első ülésszaka során röpirato- kat osztott szét, amelyben bírálta a CELAM-ot, mivel - szerinte — akkor közömbös volt Latin-Amerika szociális problémáival szemben. (Tudjuk, hogy a medellíni konferencia később, 1968-ban e szempontból döntő fordulatot hozott.

ACELAM 1955-ben születettmeg Rióban az eucharisztikus kongresszus után.) 1963-ban, a zsinat második ülésszakának megnyitása előtt Dom Helder Camara nyílt levelet intézett püspök testvéreihez, hogy mondjanak le a külső pompáról, kerüljenek közelebb a szegényekhez. Innen keletkezett az a mítosz, hogy Helder Cámara eladta érsekségét, és egy nyomornegyedben lakik. Ez nem így van. Nem lakott ugyan a pompás püspöki palotában, bár ott dolgozott, de favelában sem; hanem egy egyszerű papi lakásban a templom tövében.

1964-ben Brazüiában katonai puccs következtében katonakormány került hatalomra. Ebben az évben VI. Pál Helder Cámarát kinevezte Olinda és Recife érsekének. Észak-Kelet-Brazília városa, Olinda műemlékekben gazdag, a közelmúltban az UNESCO az emberiség kulturális örökségeként számon tartott városok listájára vette fel, hogy megmentse értékes — XVI. századi — építészeti együttesét. Recife innen öt kilométerre fekvő kikötőváros.

Helder Cámara 1964-től számos körutat tett Európában és az Egyesült Államokban, előadásaiban a brazíliai agrárreformot, a társa-