A Szív, 1984 (70. évfolyam, 1-12. szám)
1984-07-01 / 7. szám
324 Problémák és Megoldások Teleki Béla A NEVELÉS ISKOLÁJÁBAN Múlthavi tárgyalásunk alapján tudatosították magukban a szülők, hogy gyermekeik is érző emberek. Sőt, érzékenyebbek, mint a felnőttek. Bízom abban, hogy a keresztény szülők el is határozták: egy nyelven beszélnek. Ugyanolyan megértéssel és barátsággal kezelik gyermekeiket, mint felnőtt barátaikat. Persze nem könnyű nevelni. Még a világos elvek ellenére is sokszor kétségben van a szülő, mit tegyen, hogy gyermeke fejlődését előmozdítsa. Egy kétséget szeretnék itt ifelfedni és részben megoldani. II. AZ EGYÖNTETŰ NEVELÉS BUKTATÓI Lényeges az egyöntetűség elve a családi nevelésben. A jó szülő próbálja állandósítani gyermekével való bánásmódját. Tudja, mi vezet jóra. Ennek fényében egyes dolgokat és viselkedésformákat megenged, másokat megtilt. Az is világos előtte, hogy zavart kelt gyermeke lelkében, ha ugyanazon dolog hétfőn megengedett, de kedden tilos. Különösen veszélyes az, ha jókedvében mindent megtehet gyermeke, de ha a szülő levert, mindenért szorul szegény kicsi. Nem kevésbé káros, ha az egyik szülő engedélyezi azt, amit a másik határozottan tilt. Ilyen kuszáit nevelési légkörben a gyermek elbizonytalanodik. Elveszti érzékét jó és rossz iránt. Esetenként kijátssza szüleit. Egyiket a másik ellen.
