A Szív, 1984 (70. évfolyam, 1-12. szám)

1984-07-01 / 7. szám

309 rára úgy megváltozott ez a kemény, fegyelmezett, mindent a legkisebb előírásig megkövetelő magatartás! Egy jóságos, szerető, megértő, segítő atya lett belőle. És engem ez a személyi változás hihetetlenül megkapott benne. Mindig csak az­zal a nagy szeretettel tudok rágondolni, ahogy én saját magam istalálkoztam vele. VR: — Lelkivezetői, szociális tevékenysége mellett emlékezzünk meg né­hány szóval elöljárói működéséről is. P. Bíró Ferenc elhelyezése miatt éveken ke­resztül dacolt Horthy Miklós kormányzó akaratával. 1926-ban ő indította útjára Kínába a magyar jezsuita misszió első tagjait, amely intézmény a mai napig mű­ködik Formózán. Még ebben az évben elhelyezi a Manréza nevű lelkigyakorlatos ház alapkövét. Utolsó provinciálisi ténykedése pedig az volt 1927-ben, hogy u- gyanott elhelyezte a Manréza mellett építendő noviciátus alapkövét. Későbbi elöljárói működéséből megemlítjük még, hogy a Kálót mozgalom alapítóját, Ker- kai Jenő pátert szintén ő biztatta szociális terveiben, és a kalocsai püspöki ható­sággal szemben kiharcolta, hogy a fiatal jezsuita cikkei megjelenhessenek a saj­tóban. Szerzetesi tevékenysége nem korlátozódott kizárólag a jezsuita rendre. Neki sikerült, amit Prohászka püspök sem tudott megvalósítani: letelepítette Magyarországon (Érden) a vizitációs nővérek rendjét. Mint hallottuk, lényeges szerepe volt az Unum szerzetesi kongregáció létrehozásában. A II. világháború után ismét tartományfőnökké nevezték ki, mint ilyen került börtönbe. Rendtár­sai világos elveinek tulajdonítják, hogy a szétszóratás idején olyan kevés szerze­tes hagyta el a rendet, pedig problémákban, megpróbáltatásokban nem volt hiány. Mi volt ennek az emberi szempontból is sikeres életnek a titka? Talán az, amit egy szociális körlevelében így fogalmazott meg: „A szegényekkel, a szenve­dőkkel való együttérzésünk nem lehet igazi, ha magunk nem vagyunk szegények, és nem öleljük át a keresztet.” KARL RAHNER (1904-1984) A sajtó rövid pár hét leforgása alatt emlékezett meg a nagy német teológus 80. születésnapjáról és haláláról. Magyarorszá­got és a magyar sajtót nem sokkal eló'tte külön még az is foglalkoztatta, hogy feb­ruárban Budapesten járt, és részt vett egy keresztény-marxista párbeszéden. Márci­us 4-én töltötte be 80. életévét, és márci­us 31-én Innsbruckban halt meg. szívro­ham következtében. Lapunk olvasói közül bizonyára kevesen olvastak tőle bármit is. Ennek egyik oka az, hogy írásai jórészt magas te­ológiát tartalmaznak, és akár német ere­detiben, akár bármilyen fordításban ke-

Next

/
Thumbnails
Contents