A Szív, 1984 (70. évfolyam, 1-12. szám)

1984-07-01 / 7. szám

309

rára úgy megváltozott ez a kemény, fegyelmezett, mindent a legkisebb előírásig megkövetelő magatartás! Egy jóságos, szerető, megértő, segítő atya lett belőle. És engem ez a személyi változás hihetetlenül megkapott benne. Mindig csak azzal a nagy szeretettel tudok rágondolni, ahogy én saját magam istalálkoztam vele.

VR: — Lelkivezetői, szociális tevékenysége mellett emlékezzünk meg néhány szóval elöljárói működéséről is. P. Bíró Ferenc elhelyezése miatt éveken keresztül dacolt Horthy Miklós kormányzó akaratával. 1926-ban ő indította útjára Kínába a magyar jezsuita misszió első tagjait, amely intézmény a mai napig működik Formózán. Még ebben az évben elhelyezi a Manréza nevű lelkigyakorlatos ház alapkövét. Utolsó provinciálisi ténykedése pedig az volt 1927-ben, hogy u- gyanott elhelyezte a Manréza mellett építendő noviciátus alapkövét. Későbbi elöljárói működéséből megemlítjük még, hogy a Kálót mozgalom alapítóját, Ker- kai Jenő pátert szintén ő biztatta szociális terveiben, és a kalocsai püspöki hatósággal szemben kiharcolta, hogy a fiatal jezsuita cikkei megjelenhessenek a sajtóban.

Szerzetesi tevékenysége nem korlátozódott kizárólag a jezsuita rendre. Neki sikerült, amit Prohászka püspök sem tudott megvalósítani: letelepítette Magyarországon (Érden) a vizitációs nővérek rendjét. Mint hallottuk, lényeges szerepe volt az Unum szerzetesi kongregáció létrehozásában. A II. világháború után ismét tartományfőnökké nevezték ki, mint ilyen került börtönbe. Rendtársai világos elveinek tulajdonítják, hogy a szétszóratás idején olyan kevés szerzetes hagyta el a rendet, pedig problémákban, megpróbáltatásokban nem volt hiány.

Mi volt ennek az emberi szempontból is sikeres életnek a titka? Talán az, amit egy szociális körlevelében így fogalmazott meg: „A szegényekkel, a szenvedőkkel való együttérzésünk nem lehet igazi, ha magunk nem vagyunk szegények, és nem öleljük át a keresztet.”

KARL RAHNER

(1904-1984)

A sajtó rövid pár hét leforgása alatt emlékezett meg a nagy német teológus 80. születésnapjáról és haláláról. Magyarországot és a magyar sajtót nem sokkal eló'tte külön még az is foglalkoztatta, hogy februárban Budapesten járt, és részt vett egy keresztény-marxista párbeszéden. Március 4-én töltötte be 80. életévét, és március 31-én Innsbruckban halt meg. szívroham következtében.

Lapunk olvasói közül bizonyára kevesen olvastak tőle bármit is. Ennek egyik oka az, hogy írásai jórészt magas teológiát tartalmaznak, és akár német eredetiben, akár bármilyen fordításban ke-