A Szív, 1984 (70. évfolyam, 1-12. szám)

1984-06-01 / 6. szám

282

A lakodalom már jó ideje elmúlt. A fiatalok is megkezdték új életüket. A lakodalom szép is volt, jó is volt. Mindkét részen dicsérték Sülé gazda eszét, hogy ilyen ügyesen megoldotta a tüskés problémát.

De Sülé gazdát nem hagyta békén a lelke, hogy most mindenki azt hiszi, hogy az ő agya eszelte ki ezt az ügyes megoldást. S így egyik napon Egerszegben járván bevásárolt néhány üveg — mint mondta — uraknak való borocskát meg néhány üveg erősebb torokköszörülőt, és beállított papjához. Ott beszámolt neki a nép véleményéről, s most azért jött — mint mondta —, hogy egy kis fájdalomdíjat hozzon a főúrnak, hogy — mint mondta - elvette a dicsőséget az illetékes fejről, és engedte a maga fejére tenni.

így emlékezett meg a lőcsfalvi pap a híres padári Sülé—Vörös lakodalomról.

Cserháti József

A MAGYAR EGYHÁZ MAI KULTURÁLIS KÜLDETÉSÉRŐL

Dr. Cserháti József 1964 óta áll felszentelt püspökként a pécsi egyházmegye élén. A Magyar Püspökkari Konferencia titkára. 1983 szeptemberében a Kritika című magyar folyóirat hosszú beszélgetést közölt, amelyet a lap két munkatársa folytatott a püspökkel.

A dialógus értelme és gyakorlata című beszélgetésben sokmindenről szó van. Nem vállalkozhatunk még arra sem, hogy összefoglaló áttekintést közöljünk róla. Inkább három hosszabb idézetet veszünk át belőle, amelyek konkrét távlatokat vázolnak fel.

Az első idézetben az egyház kulturális küldetéséről, feladatvállalásáról van szó. A kérdés így hangzott: „Hogyan látja az egyház a mai lehetőségeit ezen a területen? Hogyan épülhet a katolikus kultúra az egyetemes magyar szellemiség mai részévé/' Ne tévesszük szem elől, hogy a püspöknek a kérdést marxista szemszögből tették fel, és a püspök az így feltett kérdésre válaszol. Miután a múlt értékeinek feltárásáról, őrzéséről beszélt, így folytatja:

És ha a jelenre gondolunk, mit tehet az egyház a magyar szellemi életben? Embereket formálhat a szószéken, világosan látni akaró, tiszta, humánus embereket, akiknél döntő, hogy milyen felfogással vannak az emberi, a közösségi felelősségről, amely csak azonos lehet azzal a felelősségvállalással, amivel a mai magyar állam a magyar népet vezetni akarja. Amikor a vasárnapi prédikációkban arról van szó, hogy hogyan vállaljuk munkánkat, hogyan vállaljuk a közösség, a másik ember, a munkatárs iránti felelősséget, hogyan legyünk azon, hogy a munkánkat mint a nép emelését értékeljük, tudatosítván a hallgatóinkban, hogy közösen kell kiirtani a magyar bajokat, az alkoholizmust, az egykézést, akkor nem