A Szív, 1984 (70. évfolyam, 1-12. szám)
1984-05-01 / 5. szám
235 a mozgalmakat, amelyek hangsúlyozzák, hogy a nők egyenlő méltósága kapja meg hathatós kifejeződését az Egyház életében. így ír: Senki sem maradhat süket e követelés iránt, mert a katolikus közösség és a katolikus istentisztelet szövetségi szerkezetén alapszik, és az Egyház megújulása elválaszthatatlan ennek a szerkezetnek a megújulásától, tehát ettől az egyenlőségtől. Mi fenntartás nélkül pártoljuk ezt a megújulást, és az egyenlőségnek ezt a formáját. (39-40. lap.) Ez a szövetségi egyenlőség nem vezet azonban a papszenteléshez. A nők fölszentelése ugyanis mennyiségi természetű egyenlőséget tételez fel, míg a szövetségi viszonyok minőségi természetű egyenlőséget követelnek meg: ... a szövetségi egyenlőség megkívánja a szentség szempontjai szerint történő értékelést, amint ez meg is van az Eucharisztia és a házasság területén, de nyilvánvalóan alkalmazni kell a papi rend szentségére is. A pap Krisztus személyében cselekszik, és mivel így cselekszik, csak azért jelképezi a hivő közösséget is az istentiszteletben. Tekintélye és hatalma a Fő tekintélye és hatalma, szövetségi tekintély és hatalom. A férfiak és nők minőségi különbözősége tehát szentségi és liturgikus különbözés. Alkotórésze a teremtés jóságának, a szövetségnek,annak az istentiszteletnek, amely az Egyházat testté, Krisztus Jegyesévé teszi. Ez a minőségi nemi különbözőség nem a fiziológiában gyökerezik, hanem abban a tényben, hogy az emberteremtmény a Szentháromság képe és tükre, és elválaszthatatlan a Szentháromságnak Krisztusban történő kinyilatkoztatásától, amint erről Megtestesülése tesz tanúságot. . .. Ha a (férfi és női mivolt közötti) különbözőségeket tagadjuk, az eucharisztikus istentisztelet belső szerkezete többé már nem házassági és nem szerződéses jellegű, többé már nem „a teljes Krisztus” ,,egy testben" történő kettős áldozatának egysége, nem azé a szent társulásé, amelyben Istenhez tartozunk. (41-42. lap.) * * * A papi rend szentsége ajándék, Krisztus adománya. Történelmi felelősség jár vele, de ok örömre és hálára is. Nagyraértékelése a szövetségi szabadság értékének felismeréséből származik. Nem abból, hogy a polgári társadalom és az evilági kultúra értékeit és szokásait átvisszük a szövetségi kapcsolatokra.
