A Szív, 1984 (70. évfolyam, 1-12. szám)
1984-04-01 / 4. szám
184 Megkértük a könyv szerzőjét, Morei Gyulát, az innsbrucki egyetem szociológiaprofesszorát, hogy ismertesse kutatásait. VR: — Első kérdésünk ez lenne: Mi adta az alapötletet a könyv megírására? Morei: — Évtizedek óta beszél a tudományos világ a vallások, és elsősorban a kereszténység szekularizációjáról. Feltűnő jelenségei voltak az egyház veszteségei funkciójában, veszteségeket szenvedett el társadalmi befolyásában és szervezetében is. Bennem felmerült a kérdés, hogy vajon az ateizmus nem hasonló úton jár-e? És az ateizmus bizonyos formája, főleg a marxista berendezésű országokban képviselt ateizmus többé-kevésbé úgy jelenik meg, mint egy valláspótlék, egy ellenvallás. Jogos tehát a kérdés feltevése, hogy ez az ellenvallás nem megy-e át ugyanolyan folyamatokon, mint a vallás maga. Ennek a kérdésfeltevésnek a tisztázására elemeztük át a Világosság című folyóiratnak az összes eddig megjelent évfolyamát, és feltettük a kérdést, hogy ott is vannak-e veszteségjelenségek. Végső fokon a vallás szekularizációjában is erről van szó — nemcsak erről, de erről is van szó —, hogy a vallási megfogalmazások, a vallási felfogások meghajlanak a valóság előtt, az előtt a valóság előtt, amelyet ma elsősorban a tudomány és a technika fejlődése tár fel előttünk. És a Világosság c. folyóirat elemzése bebizonyította, hogy ez a feltevés valóban megfelel a valóságnak, vagyis az ateista rendszer is kénytelen és kényszerül meghallani a valóságnak a szavát. Ez vonatkozik pozitív és negatív oldalaira. Két világosan megkülönböztethető oldala van. Az egyik pusztán negatív, pusztán kritikai. Ateizmus, mint valláskritika. Ateizmus, mint ellenvélemény a vallás pozitív tanításával. A másik oldala pedig egy pozitív világkép, amelyiket megpróbál felállítani vallás nélkül, Isten nélkül. VR: — A szekularizálódási folyamat nyilvánvalóan hatással van mind a vallásos, mind az ateista világnézet alakulására. Hallhatnánk erről is valamit? Morei: — A vallás soha nem fog veszíteni azáltal, hogy a valóság mindig mélyebb, mindig precízebb, talán mindig komplikáltabb felfedezésével újrakeresi a régi értelmét ebben a valóságban. Az ateizmus számára remélhetőleg azt fogja jelenteni ez a szekularizáció, hogy eljut az igazi kérdésfeltevéshez, hogy vajon az anyagi, technikai, a tudomány által felfedezett világ mögött nincs-e egy feltételezhető és feltételezendő másik valóság.
