A Szív, 1984 (70. évfolyam, 1-12. szám)
1984-01-01 / 1. szám
15 és a cigányok zarándoklatával végződött: a pápa cigány nyelven áldotta meg ,,a szél gyermekeit". Szeptemberben is folytatódott a zarándokok békés inváziója. 10-én a szerdai kihallgatáson részt vett a magyarországi zarándokcsoport: 340 személy (akik előző nap különvonaton érkeztek), köztük 11 püspök, 62 pap és 38 újmi- sés, ill. szeminarista. A magyar püspökök és a többi jelen levő főpásztor a pápával együtt áldották meg a zarándoksereget. Szeptember 14-én boldog AnnaSeton szentté avatására csak az Egyesült Államokból 15000 hivő érkezett; ez a szentévi rekord; a téren mintegy 150000 zarándok szorongott. Október 5: a betegek jubileuma: 9000 beteget vigasztalt meg a Szentatya. 12-én boldog Oliver Plunckett szentté avatásakor ismét megtelt a Szent Péter tér. Jelen volt 15000 ír zarándok Conway bíboros, és 2500 lengyel zarándok Wyszyhski bíboros vezetésével. 19- én Eugéne de Mazenod, Arnold Janssen, Josef Freinademetz és Maria Ledóchowska boldoggá avatása; 26-án Giuseppe de Jacobis boldoggá avatása. Ez utóbbin jelen volt szinte az egész délolasz Lucania tartomány és egy etiópiai zarándokcsoport. (A pápa fáradhatatlan, délután még 12 ország 2000 testi fogyatékos gyermekét fogadta szüleikkel és ápolóikkal együtt.) November 1: Ezekiel Moreno, Gáspár Bertoni, Vincenzo Grossi, Anna Michelotti és Maria zu Vischering boldoggá avatása. November 8-án az olasz sportolókkal találkozott a Szentatya. 16-án Giuseppe Moscati boldoggá avatásakor 8000 nápolyi érkezett Rómába. 19-e és 23-a között rendezték meg a nemzetközi katonazarándoklatot: 21 országból mintegy 15000 katona ..végezte el jubileumát". Végül említsük meg az utolsó nagy vatikáni kihallgatást: VI. Pál pápa a bazilikában fogadta többek között Indonézia, Lesotho és Guinea-Bissau zarándokait. Ez a felsorolás egyáltalán nem teljes, csupán néhány fontosabb mozzanatot ragadtunk ki. A szentté és boldoggá avatásokon kívül a fontosabb események közé tartozott a különböző emberkategóriák „jubileuma”, amelyek sorána pápa kiszolgáltatott egy-egy szentséget: keresztség-bérmálás, házasság, papszentelés, betegek kenete. (Beszámolónk elején említettük: a Szentatya hangsúlyozta, hogy a szentév vallási esemény volt. Valóban bensőséges szellemben, minden nagyobb zavaró körülmény nélkül zajlott le a jubileumi megmozdulás. A bűnbánatot, a belső megújulást és a kiengesztelődést keresték a „búcsújára” zarádokok. Igen sokan szerzetesi házakban, intézményekben kaptak szállást, a Peregrinatio Romana ad Petri Sedem és más szentévi bizottságok gondoskodtak a szervezésről.) A katolikus világot képviselő zarándokok között a legtöbbször protestánsok és nem keresztények is voltak; a Szentatyának mindig volt egy-egy kedves szava ezekhez a látogatókhoz Is. A pápa — a különleges alkalmakat nem számítva — általában a szentév kettős témájáról, a megújulásról és a kiengesztelődésről elmélkedett; ezen belül a hitről, az imádságról, a szeretetről és a reménységről. Rámutatott a szekularizálódó, élvhajhász és materialista világ veszélyeire is, főleg pedig az egyházon belül tapasztalható bomlasztó irányzatokat, kontesztáló csoportokat marasztalta el, hangoztatva azt, hogy a zsinat által kívánt aggiornamento nem jelenti a katolicizmus igazi hagyományának, a tan és az egyházfegyelem lényegi értékeinek elvetését. A szentév során apostoli buzdításokat adott ki: az Egyházon belüli kiengesztelődésről, a keresztény örömről, az evangelizálásról.
