A Szív, 1983 (69. évfolyam, 1-12. szám)

1983-02-01 / 2. szám

76

maradjanak célkitűzésükhöz. Csak a kozmikus vallásosság ereje képes ilyen csodákra. Egyik kortársunk nem minden alap nélkül állította, hogy materialista korunkban már csak a komoly tudósok maradtak meg vallásos embereknek ... A tudós mélyen átérzi minden történésben az oksági összefüggéseket . . . Vallásossága abban áll, hogy szinte önkívületbe esik a természeti törvények harmóniája előtt, amelyen keresztül egy felsőbbrendű Értelem nyilatkoztatja ki magát. Minden emberi zsenialitás és iparkodás ennek az értelemnek csak tünékeny visszfénye ... Ez az érzés kétségtelenül azzal rokon, amely a teremtő vallásos szellemeket minden időkben áthatotta . . .

(Albert Einstein, Hogyan látom a világot?)

Az ENSZ egyetemes nyilatkozata az emberi jogokról

1. Minden embernek joga van az élethez.

2. Senkit sem szabad alávetni a kínzásnak, az erőszakos, embertelen és megalázó eljárásnak vagy büntetésnek.

3. Senkit sem szabad rabszolgaságban tartani: a rabszolgaság és emberkereskedelem minden formája tilos.

4. Mindenkinek joga van a szabadságra és a biztonságra.

5. Mindenkinek joga van a szabad gondolkodásra, a lelkiismereti és vallásszabadságra.

6. Nem szabad beavatkozni senki egyéni vagy családi életébe, magánügyeibe és levelezésébe.

7. Mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra.

8. Mindenkinek joga van a szabad gyülekezésre és társulásra.

9. Mindenkinek joga van a házasságkötésre és a családalapításra.

10. Mindenkinek joga van vagyonának tiszteletben tartására.

11. Mindenkinek joga van az iskoláztatásra, de az államnak tisztelnie kell a szülők jogát a gyermeknevelésre.

12. Ezek a szabadságjogok érvényesek minden emberre, tekintet nélkül fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra, politikai vagy más meggyőződésre, vagyonra, születésre . ..

II. János Pál pápa 1979. október 2-án az ENSZ közgyűlése előtt többek között ezeket mondotta az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatáról, mely 1948. december 10-én jelent meg:

Ez a dokumentum mérföldkő az emberi nem hosszú és nehéz útján. Az emberiség haladását nem csupán a tudomány és a technika fejlődésével kell mérni — amely kinyilvánítja az ember egész sajátosságát a természethez való viszonyban —, hanem ugyanakkor és még fokozottabban a szellemi értékek elsőbbségével és az erkölcsi élet haladásával . . .